Mózes harmadik könyve
capítulo 25
A szombati-év – A smitá
verso 1
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj hegyén, mondván:
verso 2
Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha bementek az országba, melyet én nektek adok, akkor tartson a föld szombatot az Örökkévalónak.
verso 3
Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messd meg szőlődet és takarítsd be termését.
verso 4
A hetedik évben azonban szombati nyugalom legyen a föld számára, szombat az Örökkévalónak; meződet ne vesd be és szőlődet ne messd meg.
verso 5
Aratásod utónövését ne arasd le és metszetlen szőlődnek bogyóit ne szüreteld le; szombati nyugalom éve legyen a föld számára.
verso 6
És legyen a föld szombatjának termése nektek eledelül; neked, szolgádnak szolgálódnak, béresednek és lakódnak, kik nálad tartózkodnak;
verso 7
meg barmodnak és a vadnak, mely országodban van, legyen minden termése eledelül.
A jóbél-év
verso 8
És számlálj magadnak hét évhetet, hét évet hétszer, hogy legyenek neked a hét évhét napjai: negyvenkilenc év.
verso 9
Akkor szólaltasd meg a riadás harsonáját a hetedik hónapban, a hónap tizedikén ; az engesztelés napján szólaltassátok meg a harsonát egész országotokban.
verso 10
És szenteljétek meg az ötvenedik évet, hirdessetek szabadságot az országban minden lakójának; jóbél az, az legyen nektek és térjetek vissza, ki-ki az örökségéhez és ki-ki az ő családjához térjetek vissza.
verso 11
Jóbél az, az ötvenedik év legyen nektek, ne vessetek és ne arassátok le utónövéseit és ne szüreteljétek le metszetlen szőlőjét.
verso 12
Mert jóbél az, szent legyen nektek; a mezőről, egyétek termését.
verso 13
A jóbél ez évében térjetek vissza, ki-ki az ő örökségéhez.
verso 14
Ha pedig eladsz valami eladni valót embertársadnak, vagy veszel embertársadtól, meg ne csaljátok egymást.
verso 15
Az évek száma szerint a jóbél után, vedd meg embertársadtól, a termés éveinek száma szerint adja el neked.
verso 16
Az évek sokasága szerint sokasítsd vételárát és az évek kisebb száma szerint kevesbítsd vételárát, mert a termések számát adja ő el neked.
verso 17
Meg ne csaljátok egymást, hanem félj Istenedtől, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
Intelem
verso 18
Tegyétek meg törvényeimet és rendeleteimet őrizzétek meg, hogy megtegyétek azokat és lakjatok biztonságban az országban.
verso 19
Hogy megadja a föld gyümölcsét és ti egyetek jóllakásig, és lakjatok biztonságban rajta.
verso 20
Ha pedig azt mondjátok: Mit eszünk majd a hetedik évben, íme, nem vetünk és nem takarítjuk le termésünket?
verso 21
Én rendelem áldásomat számotokra a hatodik évben és meghozza a termést három évre;
verso 22
vetni fogtok a nyolcadik évben és esztek még a régi termésből; egész a kilencedik évig, míg bejut ennek termése, fogtok enni régit.
verso 23
És a föld ne adassék el véglegesen, mert enyém a föld, mert idegenek és lakók vagytok ti nálam.
verso 24
Örökségetek egész országában kiválást engedjetek a föld számára.
A föld visszavásárlása
verso 25
Ha elszegényedik testvéred és elad örökségéből, akkor jöjjön kiváltója, aki közelálló hozzá és váltsa ki testvérének eladott birtokát.
verso 26
Ha pedig valakinek nincs kiváltója, de vagyonhoz jut és szerez annyit, amennyi elég kiváltására,
verso 27
akkor számítsa eladásának éveit és térítse vissza a maradékot ama férfiúnak, akinek eladta és ő térjen vissza az örökségéhez.
verso 28
Ha pedig nem kerül vagyonából, hogy visszatéríthesse neki, akkor marad eladott birtoka vevőjének kezében a jóbél-évig; a jóbélben fölszabadul az, ő pedig visszatér az örökségéhez.
Házak visszaváltása
verso 29
Ha pedig elad valaki lakóházat fallal kerített városban, akkor legyen kiváltása, míg elmúlik eladásának éve; egy évig legyen kiváltása.
verso 30
Ha pedig nem váltják ki, míg eltelt egy teljes év, akkor marad a ház, mely a városban van, melynek fala van, véglegesen a vevőjéé, nemzedékein át; nem szabadul föl a jóbélben.
verso 31
Oly falvak házai pedig, melyeknek nincs faluk köröskörül, az ország mezősége gyanánt számíttassanak; kiváltás legyen számára és a jóbélben fölszabadul.
verso 32
A leviták városai pedig, örökségük városainak házai – örök kiváltás legyen a leviták számára.
verso 33
És amit kivált a levitáktól – fölszabadul a ház eladása és örökségének városa a jóbélben, mert a leviták városainak házai az ő örökségük Izrael fiai közepette.
verso 34
És a városaik legelőjének mezeje ne adassék el, mert örök birtok az számukra.
Felebaráti szeretet a gyakorlatban
verso 35
Ha elszegényedik testvéred és lehanyatlik keze melletted, támogasd őt, akár idegen, akár lakó, hogy élhessen melletted.
verso 36
Ne végy tőle kamatot és többletet, hanem félj Istenedtől, hogy élhessen testvéred melletted.
verso 37
Pénzedet ne add neki kamatra és többletre ne add eledeledet.
verso 38
Én vagyok az Örökkévaló, a te Istened, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy adjam nektek Kanaán országát, hogy legyek a ti Istenetek.
Nincs örökös Izraelita szolgaság
verso 39
Ha elszegényedik testvéred melletted és eladja magát neked, ne dolgoztass vele rabszolgai munkát.
verso 40
Mint béres, mint lakó legyen nálad, a jóbél évig szolgáljon nálad.
verso 41
Akkor pedig menjen el tőled, ő és gyermekei vele, hogy visszatérjen családjához és ősei örökségéhez visszatérjen.
verso 42
Mert az én szolgáim ők, akiket kivezettem Egyiptom országából, ne adassanak el rabszolga eladatása szerint.
verso 43
Ne uralkodjál rajta szigorúsággal, hanem félj Istenedtől.
verso 44
Szolgád és szolgálód, akik lesznek nálad a népek közül, melyek körülöttetek vannak, azok közül vehettek rabszolgát és rabszolgálót.
verso 45
És a lakók gyermekei közül is, akik tartózkodnak nálatok, azok közül vehettek és családjukból, mely nálatok van, akiket nemzettek országotokban, azok legyenek nektek örökségül.
verso 46
Birtokba vehetitek azokat magatoknak, gyermekeiteknek utánatok, hogy örököljék örökség gyanánt, örökre tarthatjátok azokat szolgaságban; testvéreiteken azonban, Izrael fiain, egymáson – ne uralkodjál azon szigorúsággal.
Izraeliták, akik idegenek rabszolgái voltak
verso 47
Ha pedig vagyonhoz jut az idegen és lakó nálad, testvéred pedig elszegényedik melletted és eladja magát az idegennek vagy a lakónak nálad vagy az idegennek családjából származottnak;
verso 48
miután eladta magát, kiváltás legyen számára, testvéreinek egyike váltsa ki őt;
verso 49
vagy nagybátyja vagy nagybátyjának fia váltsa ki őt, vagy valaki vérrokonai közül az ő családjából váltsa ki őt, vagy ha vagyonhoz jut, maga váltsa ki magát.
verso 50
És számoljon vevőjével azon évtől, hogy, eladta magát annak, a jóbélévig; és legyen eladásának ára az évek száma szerint, a béres napjai szerint legyen nála.
verso 51
Ha még sok év van hátra; azok szerint térítse vissza kiváltását vételének árából.
verso 52
Ha pedig csak kevés év marad az évekből a jóbél-évig, akkor számoljon vele; évei szerint térítse vissza kiváltását.
verso 53
Mint az évről-évre fogadott béres legyen nála, ne uralkodjék rajta szigorúsággal szemeid láttára.
verso 54
De ha azok nem váltják ki, akkor szabaduljon föl a jóbélben, ő és gyermekei vele.
verso 55
Mert az én szolgáim Izrael fiai, az én szolgáim ők, aki kivezettem őket Egyiptom országából én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.
Libros
