⚠️ ¡Atención! Esta traducción refleja las enseñanzas de la Iglesia de los Testigos de Jehová.

Mózes második könyve

capítulo 4


Capítulos:


verso 1

Mózes azonban így felelt: „De mit tegyek akkor, ha nem hisznek nekem, és nem hallgatnak rám, mert azt mondják: »Nem jelent meg neked Jehova.«”


verso 2

Jehova ekkor ezt kérdezte tőle: „Mi van a kezedben?” Mire ő így felelt: „Egy bot.”


verso 3

Erre ő ezt mondta: „Dobd a földre!” Ő a földre dobta, és az kígyóvá vált, Mózes pedig elfutott előle.


verso 4

Jehova ekkor így szólt Mózeshez: „Nyújtsd ki a kezedet, és fogd meg a farkánál fogva!” Kinyújtotta hát a kezét, és megfogta, az pedig bottá vált a kezében.


verso 5

Majd Isten hozzátette: „Így el fogják hinni, hogy megjelent neked Jehova, az ősapáik Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene.”


verso 6

Ekkor Jehova újra szólt hozzá: „Kérlek, dugd be a kezed a ruhád felső hajtásába!” Ő pedig bedugta a kezét a ruhájába, és amikor kihúzta, olyan fehér volt a leprától, mint a hó.


verso 7

Ezután ezt mondta: „Dugd be újra a kezedet a ruhád felső hajtásába!” Ő pedig újra bedugta a kezét a ruhájába, és amikor kihúzta onnan, a keze ismét olyan lett, mint a teste többi része.


verso 8

Isten ezt mondta: „Ha nem hisznek neked, és nem figyelnek az első jelre, akkor biztosan hisznek majd a második jelnek.


verso 9

De ha még ennek a két jelnek sem hisznek, és nem akarnak hallgatni rád, akkor vegyél egy kis vizet a Nílusból, és öntsd a száraz földre. És a víz, melyet a Nílusból veszel, vérré fog válni a száraz földön.”


verso 10

Mózes ekkor ezt mondta Jehovának: „Bocsáss meg, Jehova, de én soha nem voltam a szavak embere, sem a múltban, sem azóta, hogy szóltál a szolgádhoz. Mert nehezen beszélek, és lassan forog a nyelvem.”


verso 11

Jehova erre ezt kérdezte tőle: „Ki adott szájat az embernek? Ki teszi őt némává vagy siketté, tisztán látóvá vagy vakká? Hát nem én, Jehova?


verso 12

Most tehát menj, és én veled leszek, amikor beszélsz, és megtanítalak arra, hogy mit mondj.”


verso 13

Ő azonban így szólt: „Bocsáss meg, Jehova, de kérlek, küldj valaki mást, akit szeretnél!”


verso 14

Jehova ekkor megharagudott Mózesre, és ezt mondta: „Ott van a testvéred, a lévita Áron. Tudom, hogy ő jól tud beszélni. Már úton van, hogy találkozzon veled. Amikor meglát, szívből fog örülni.


verso 15

Beszélj vele, és mondd el neki, amit mondtam. Én pedig veletek leszek, amikor beszéltek, és elmagyarázom nektek, hogy mit tegyetek.


verso 16

Majd ő beszél helyetted a néppel, és ő lesz a te szószólód, te pedig tudatod vele, amit Isten mond.


verso 17

Vedd a kezedbe ezt a botot, és hajtsd végre vele a jeleket!”


verso 18

Mózes visszament Jetróhoz, az apósához, és így szólt hozzá: „Szeretnék elmenni és visszatérni Egyiptomba a testvéreimhez, hogy lássam, vajon élnek-e még.” Jetró erre ezt mondta Mózesnek: „Menj békével!”


verso 19

Jehova ezután ezt mondta Mózesnek Midiánban: „Menj, térj vissza Egyiptomba, mert már mindenki meghalt, aki meg akart ölni.”


verso 20

Mózes ekkor szamárra ültette a feleségét és a fiait, és visszaindult Egyiptom földjére. Ezenkívül az igaz Isten botját is a kezébe vette.


verso 21

Ekkor Jehova így szólt Mózeshez: „Amikor visszatérsz Egyiptomba, mindenképpen hajts végre a fáraó előtt minden csodát, amelyre hatalmat kaptál tőlem. De én hagyom majd, hogy konokká váljon a fáraó szíve, és nem fogja elengedni a népet.


verso 22

Ezt mondd a fáraónak: »Így szól Jehova: ’Izrael az én fiam, az elsőszülöttem.


verso 23

Ezért azt mondom neked, hogy engedd el a fiamat, hogy szolgáljon engem! Ha viszont nem engeded el, akkor megölöm a fiadat, a te elsőszülöttedet.’«”


verso 24

Az úton pedig, a szálláshelyen, Jehova találkozott vele, és meg akarta ölni.


verso 25

Cippóra végül vett egy kovakövet, körülmetélte a fiát, és megérintette az előbőrével annak lábát, és ezt mondta: „Ez azért van, mert vérvőlegényem vagy nekem.”


verso 26

Isten pedig hagyta elmenni. Ekkor mondta azt Cippóra, hogy „vérvőlegény”, mégpedig a körülmetélkedés miatt.


verso 27

Majd Jehova ezt mondta Áronnak: „Menj ki a pusztába, hogy találkozz Mózessel!” Ki is ment, találkozott vele az igaz Isten hegyénél, és csókkal üdvözölte őt.


verso 28

Mózes pedig elmondta Áronnak mindazt, amit Jehova mondott neki, aki küldte őt, és beszámolt neki mindarról a jelről, amelynek a megtételére parancsot kapott.


verso 29

Mózes és Áron azután elmentek, és összehívták az összes izraelita vént.


verso 30

Áron elmondott nekik mindent, amit Jehova mondott Mózesnek, és ő a nép szeme láttára végrehajtotta a jeleket.


verso 31

Erre a nép már hitt Mózesnek. Amikor pedig meghallották, hogy Jehova az izraelitákra fordította a figyelmét, és látta a nyomorúságukat, meghajoltak és leborultak.

Capítulos:


Libros