Pál apostolnak a galátziabeliekhez írt levele
capítulo 4
verso 1
Mondom pedig, hogy a meddig az örökös kiskorú, semmiben sem különbözik a szolgától, jóllehet ura mindennek;
verso 2
Hanem gyámok és gondviselők alatt van az atyjától rendelt ideig.
verso 3
Azonképen mi is, mikor kiskorúak valánk, a világ elemei alá voltunk vettetve szolgaként:
verso 4
Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát, a ki asszonytól lett, a ki törvény alatt lett,
verso 5
Hogy a törvény alatt levőket megváltsa, hogy elnyerjük a fiúságot.
verso 6
Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta az Isten az ő Fiának Lelkét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya!
verso 7
Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek örököse is Krisztus által.
verso 8
Ámde akkor, mikor még nem ismertétek az Istent, azoknak szolgáltatok, a mik természet szerint nem istenek;
verso 9
Most azonban, hogy megismertétek az Istent, sőt hogy megismert tieket az Isten, miként tértek vissza ismét az erőtelen és gyarló elemekhez, a melyeknek megint újból szolgálni akartok?
verso 10
Megtartjátok a napokat és hónapokat és időket, meg az esztendőket.
verso 11
Féltelek titeket, hogy hiába fáradoztam körültetek.
verso 12
Legyetek olyanok, mint én; mert én is olyanná lettem, mint ti: atyámfiai, kérlek tieket, semmivel sem bántottatok meg engem.
verso 13
Tudjátok pedig, hogy testem erőtelensége miatt hirdettem néktek az evangyéliomot először.
verso 14
És megkísértetvén testemben, nem vetettetek meg, sem nem útáltatok meg engem, hanem úgy fogadtatok, mint Istennek angyalát, mint Krisztus Jézust.
verso 15
Hová lőn tehát a ti boldogságotok? Mert bizonyságot teszek néktek, hogy ti, ha lehetséges volt volna, szemeiteket kivájván, nékem adtátok volna.
verso 16
Tehát ellenségetek lettem-é, megmondván néktek az igazat?
verso 17
Nem szépen buzgolkodnak érettetek, sőt minket ki akarnak rekeszteni, hogy mellettök buzgolkodjatok.
verso 18
Szép dolog pedig fáradozni a jóban mindenkor, és nem csupán akkor, ha köztetek vagyok.
verso 19
Gyermekeim! kiket ismét fájdalommal szűlök, míglen kiábrázolódik bennetek Krisztus.
verso 20
Szeretnék pedig most köztetek jelen lenni és változtatni a hangomon; mert bizonytalanságban vagyok felőletek.
verso 21
Mondjátok meg nékem, kik a törvény alatt akartok lenni: nem halljátok-é a törvényt?
verso 22
Mert meg van írva, hogy Ábrahámnak két fia volt; egyik a szolgálótól, és a másik szabadostól.
verso 23
De a szolgálótól való test szerint született; a szabadostól való pedig az ígéret által.
verso 24
Ezek mást példáznak: mert azok az asszonyok a két szövetség, az egyik a Sinai hegyről való, szolgaságra szűlő, ez Hágár,
verso 25
Mert Hágár a Sinai hegy Arábiában, hasonlatos pedig a mostani Jeruzsálemhez, nevezetesen fiaival együtt szolgál.
verso 26
De a magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja,
verso 27
Mert meg van írva: Ujjongj te meddő, ki nem szűlsz; vígadozzál és kiálts, ki nem vajudol; mert sokkal több az elhagyottnak magzatja, mint a kinek férje vagyon.
verso 28
Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk.
verso 29
De valamint akkor a test szerint született üldözte a Lélek szerint valót, úgy most is.
verso 30
De mit mond az Írás? Űzd ki a szolgálót és az ő fiát; mert a szolgáló fia nem örököl a szabad nő fiával.
verso 31
Annakokáért, atyámfiai, nem vagyunk a szolgáló fiai, hanem a szabadoséi.
Libros
