Jób könyve

capítulo 5


Capítulos:


Jób csak Istentől várhat segítséget


verso 1

Kiálts csak! Válaszol-e valaki? Melyik szenthez fordulsz?


verso 2

Mert az ostobát megöli a bosszúság, és a balgát halálba kergeti a heveskedés.


verso 3

Én magam láttam, hogy egy ostoba gyökeret vert, de hirtelen elkorhadt a lakóhelyén.

→ Zsolt 37,35


verso 4

Távol van fiaitól a segítség, eltapossák őket a kapuban, nem menti meg senki.


verso 5

Learatott gabonáját megeszi az éhező, még ha tövisek közé rejti is; vagyona után liheg a szomjazó.


verso 6

Nem a porból támad a hamisság, és nem a földből sarjad ki a vész,


verso 7

hanem az ember maga szüli a vészt, melynek szikrái a magasba szállnak.


verso 8

De én az Istenhez fordulnék, Istenre bíznám az ügyemet,


verso 9

aki hatalmas dolgokat művel kikutathatatlanul, csodás dolgokat megszámlálhatatlanul.


verso 10

Esőt ad a föld színére, vizet bocsát a mezőkre.


verso 11

Magasra emeli az alant levőket, a gyászolókat oltalmazza segítsége.

→ Lk 1,52


verso 12

A ravaszkodók terveit meghiúsítja, nem alkot kezük maradandót.

→ Neh 4,9; Zsolt 33,10


verso 13

Saját ravaszságukkal fogja meg a bölcseket, és a cselszövők terve meghiúsul.

→ 1Kor 3,19


verso 14

Nappal is sötétben botorkálnak, tapogatóznak délben is, mint éjjel.

→ Ézs 59,9


verso 15

Megszabadítja szájuk fegyverétől, az erős kezéből a szegényt.

→ Zsolt 34


verso 16

Így lesz reménysége a nincstelennek, a csalárdság pedig elnémul.


verso 17

Bizony boldog az az ember, akit Isten megfedd! A Mindenható fenyítését ne vesd meg!

→ Péld 3,11; Zsid 12,5


verso 18

Mert ő megsebez, de be is kötöz, összezúz, de keze meg is gyógyít.

→ 5Móz 32,39; Hós 6,1


verso 19

Hatszor is megment a nyomorúságból, hetedszer sem ér veszedelem.

→ Péld 24,16


verso 20

Éhínségben megment a haláltól, háborúban a fegyveres kéztől.


verso 21

Nyelvek ostorától rejtve leszel, nem kell félned, hogy pusztulás szakad rád.


verso 22

Nevetsz a pusztuláson és az éhínségen, nem kell félned a vadállatoktól,


verso 23

mert a mező kövei is szövetségeseid, és a mezei vadakkal is békében élsz.

→ Hós 2,20


verso 24

Megéred, hogy békesség lesz sátradban, otthonodat vizsgálva semmiben sem lelsz hiányt.


verso 25

Megéred, hogy sok utódod lesz, és sarjadékod annyi, mint földön a fű.


verso 26

Érett korban térsz a sírba, ahogy a kévéket a maguk idejében betakarítják.


verso 27

Ezt kutattuk ki, így van ez! Hallgass rá, és jól jegyezd meg!

Capítulos:


Libros