A példabeszédek könyve
capítulo 27
Ne dicsekedj a holnappal, hanem munkálkodj érte!
verso 1
Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!
→
Jak 4,13
verso 2
Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!
→
2Kor 10,12
verso 3
Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb.
verso 4
Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben?
verso 7
Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.
verso 8
Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét.
verso 9
Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.
verso 10
Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
verso 11
Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.
→
Péld 23,15
verso 12
Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.
→
Péld 22,3
verso 13
Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!
→
Péld 20,16
verso 14
Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle.
verso 16
aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.
verso 17
Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.
verso 18
Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.
verso 19
Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.
verso 20
Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.
→
Préd 1,8
verso 21
Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve.
verso 22
Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.
verso 23
Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,
verso 24
mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!
verso 25
Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt,
verso 26
akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;
verso 27
és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.
Libros
