Bírák könyve

capítulo 8


Capítulos:


verso 1

Akkor Efraim emberei azt mondták neki: Mit tettél velünk? Miért nem hívtál minket, amikor Midján ellen harcba indultál? És hevesen pöröltek vele.


verso 2

Ő pedig így felelt nekik: Vajon tettem-e én olyan dolgot, mint ti? Nem többet ér-e Efraim szőlőjének böngészése Abíezer egész szüretjénél?


verso 3

Kezetekbe adta Isten Midján vezéreit, Órébet és Zeébet. Hát hozzátok képest mit tudtam én tenni?! Amikor így beszélt, lecsöndesedett felháborodott lelkük.


verso 4

Mikor pedig Gedeon a Jordánhoz ért, átkelt a vele levő, üldözés miatt kifáradt háromszáz emberével.


verso 5

Ezt mondta a szukkóti férfiaknak: Kérlek, adjatok kenyeret az engem követő népnek, mert fáradtak, nekem pedig üldöznöm kell Zebahot és Calmunnát, Mid­ján királyait.


verso 6

Szukkót elöljárói ezt felelték: Már kezedben tartod talán Zebah és Calmunná öklét, hogy kenyeret kívánsz tőlünk a seregednek?


verso 7

Gedeon pedig azt felelte erre: Ha kezembe adja az Úr Zebahot és Calmunnát, pusztai tövissel és tüskével csépelem végig a testeteket!


verso 8

Majd fölment onnan Penúélba, és ugyanúgy szólt azokhoz is, és a penúéli férfiak ugyanúgy feleltek neki, ahogy a Szukkótban lakó férfiak.


verso 9

A penúéli férfiaknak ezt mondta: Ha békében térek vissza, lerombolom ezt a tornyot.


verso 10

Zebah és Calmunná pedig Karkórban volt táborával együtt; mintegy tizenötezren voltak mindazokkal együtt, akik megmaradtak a keleti törzsek egész táborából. Az elesettek száma százhúszezer fegyverforgató férfi volt.


verso 11

Gedeon a sátorlakók útján vonult fel, Nóbahtól és Jogbohától keletre, és szétverte a tábort, mikor az biztonságban érezte magát.


verso 12

Zebah és Calmunná elfutott, de ő utánuk ment. Elfogta Midján két királyát: Zebahot és Calmunnát, és szétszórta az egész tábort.


verso 13

Mikor pedig Gedeon, Jóás fia visszatért a harcból a Heresz-hágótól,


verso 14

elfogott egy szukkóti gyermeket és kikérdezte. Az pedig fölírta neki Szukkót elöljáróit és véneit, hetvenhét férfit.


verso 15

Mikor aztán a szukkóti férfiakhoz ment, azt mondta: Ímhol Zebah és Calmunná, akik miatt így gúnyolódtatok velem: Vajon Zebah és Calmunná öklét már kezedben tartod-e, hogy kenyeret kívánsz tőlünk kifáradt embereidnek?


verso 16

Ekkor fogta a város véneit, és a puszta töviseivel és tüskéivel megleckéztette ezeket a szukkóti férfiakat.


verso 17

Azután lerombolta Penúél tornyát, és a város férfiait megölette.


verso 18

Zebahnak és Calmunnának pedig ezt mondta: Milyenek voltak azok a férfiak, akiket a Tábór hegyén megöltetek? Ők pedig ezt felelték: Olyanok voltak ők is, mint te, mindegyik olyan arcú, mint egy-egy királyfi.


verso 19

Erre ezt mondta: Az én testvéreim, anyám fiai voltak azok. Él az Úr; hogyha életben hagytátok volna őket, én sem ölnélek meg titeket!


verso 20

Majd ezt mondta elsőszülöttjének, Jeternek: Kelj fel, öld meg őket. De a fiú nem húzta ki a kardját, mert félt, mivel még gyermek volt.


verso 21

Ekkor azt mondta Zebah és Calmunná: Kelj föl te, és te ölj meg minket, mert amilyen a férfi, olyan az ereje! Gedeon erre fölkelt, megölte Zebahot és Calmunnát, és elvette a tevéik nyakán levő ékességeket.


verso 22

Ekkor az izráeli férfiak ezt mondták Gedeonnak: Uralkodjál felettünk te és a fiad és fiadnak a fia, mert megszabadítottál minket a midjániak kezéből!


verso 23

Gedeon ezt felelte nekik: Én nem uralkodom fölöttetek, és a fiam sem fog uralkodni rajtatok. Az Úr uralkodik fölöttetek!


verso 24

Azután ezt mondta nekik Gedeon: Egyet kívánok csak tőletek, hogy adja nekem mindegyikőtök a zsákmányul szerzett fülbevalókat. Mert arany fülbevalói voltak azoknak, mivel izmáeliek voltak.


verso 25

Ők ezt válaszolták: Örömest neked adjuk. Leterítettek egy ruhát, és mindenki arra dobta a fülbevalókat, amelyeket prédául szerzett.


verso 26

Az arany fülbevalók súlya pedig, amelyeket elkért, ezerhétszáz aranysékel volt, azokon az ékességeken, függőkön és bíborruhákon kívül, amelyek Midján királyain voltak, és az aranyláncok nélkül, amelyek a tevéik nyakán voltak.


verso 27

Gedeon éfódot készített belőlük, és a saját városába, Ofrába helyezte, és ott paráználkodott azután egész Izráel. És Gedeonnak és háza népének tőrbe ejtésére lett mindez.


verso 28

Így aláztattak meg a mid­jániak Izráel fiai előtt, és nem is emelték föl azután már a fejüket, és megnyugodott a föld negyven esztendeig Gedeon idejében.


verso 29

És hazatért Jerubbaal, Jóás fia, és megtelepedett otthon.


verso 30

Gedeonnak volt hetven fia, akik tőle származtak, mert sok felesége volt.


verso 31

A sikemi másodfelesége is szült neki egy fiút, akinek az Abímelek nevet adta.


verso 32

Azután meghalt Gedeon, Jóás fia késő vénsé­gében, és eltemették apjának, Jóásnak a sírjába Ofrában, Abíezer városában.


verso 33

Miután Gedeon meghalt, Izráel fiai újra a Baalokkal paráználkodtak, és Baal-Berítet tették istenükké.


verso 34

Nem emlékeztek meg Izráel fiai az Úrról, Istenükről, aki megszabadította őket minden ellenségük kezéből körös-körül.


verso 35

És nem cselekedtek irgalmasságot Jerubbaal-Gedeon házával mindazért a jóért, amit ő tett Izráellel.

Capítulos:


Libros