János evangéliuma
capítulo 17
verso 1
Ezeket mondta Jézus, majd föltekintett az égre, és így szólt: Atyám, eljött az óra, dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a te Fiad is dicsőítsen téged,
verso 2
amint hatalmat adtál neki minden emberen, hogy örök életet adjon mindazoknak, akiket neki adtál.
verso 3
Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent és akit elküldtél, a Jézus Krisztust.
verso 4
Én dicsőítettelek téged e földön, elvégeztem a munkát, amelyet rám bíztál, hogy végezzek.
verso 5
Atyám, most te dicsőíts meg engem, te magadnál azzal a dicsőséggel, amely már a világ létele előtt az enyém volt tenálad.
verso 6
Kijelentettem a te nevedet az embereknek, akiket a világból nekem adtál. A tieid voltak, és nekem adtad őket, és a te beszédedet megtartották.
verso 7
Most megismerték, hogy mindaz, amit nekem adtál, tetőled van,
verso 8
mert a beszédeket, amelyeket nekem adtál, nekik adtam, és ők befogadták, és igazán megismerték, hogy én tőled jöttem ki, és elhitték, hogy te küldtél engem.
verso 9
Én értük könyörgök, nem a világért könyörgök, hanem azokért, akiket nekem adtál, mert a tieid.
verso 10
Az enyéim mind a tieid, és a tieid az enyéim, és megdicsőíttetem őbennük.
verso 11
Én már nem vagyok többé a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, akiket nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!
verso 12
Amíg velük voltam, megőriztem őket a te nevedben, amelyet nekem adtál; megtartottam őket, és senki sem veszett el közülük, csak a veszedelem fia, hogy az Írás beteljesüljön.
verso 13
Most pedig hozzád megyek, de ezeket elmondom még a világban, hogy teljes legyen bennük az örömöm.
verso 14
A te igédet nekik adtam, és a világ gyűlölte őket, mivelhogy nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból való vagyok.
verso 15
Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.
verso 16
Nem a világból valók, mint ahogy én sem a világból való vagyok.
verso 17
Szenteld meg őket az igazsággal: a te igéd igazság.
verso 18
Úgy, amint te elküldtél engem a világba, én is elküldtem őket a világba.
verso 19
Én odaszentelem magamat értük, hogy ők is megszenteltekké legyenek az igazságban.
verso 20
De nemcsak értük könyörgök, hanem azokért is, akik majd az ő beszédükre hisznek bennem,
verso 21
hogy mindnyájan egyek legyenek, Atyám, mint te énbennem, és én tebenned, ők pedig mibennünk, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.
verso 22
Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, amint mi egyek vagyunk:
verso 23
Én őbennük, és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, és hogy megismerje a világ, hogy te küldtél engem, és úgy szeretted őket, amint engem szerettél.
verso 24
Atyám, azt akarom, hogy akiket nekem adtál, azok is velem legyenek ott, ahol én vagyok, hogy megláthassák az én dicsőségemet, amelyet nekem adtál, mert szerettél engem már e világ teremtése előtt.
verso 25
Igazságos Atyám! A világ nem ismert téged, de én ismertelek téged, és ők is felismerték, hogy te küldtél engem.
verso 26
És megismertettem velük a te nevedet, és ezután is megismertetem, hogy az a szeretet legyen bennük, amellyel engem szerettél, és én is bennük legyek.
Libros
