Mózes első könyve
9. fejezet
Az ember hét parancsolata
1. vers
És megáldotta Isten Nóét és fiait, és mondta nekik: Szaporodjatok, sokasodjatok és töltsétek be a földet.
2. vers
A tőletek való félelem és rettegés legyen a föld minden állatján és az ég minden madarán, mindenen ami mozog a földön, meg a tenger minden halain. Kezetekbe adattak.
3. vers
Minden mozgó lény, amely él, a tietek legyen eledelül; mint a zöld füvet, úgy adtam nektek mindet.
4. vers
De húst lelkével: vérével ne egyetek!
5. vers
És bizony véreteket lelketek szerint számon kérem, minden élőlény kezéből számon kérem azt; és az ember kezéből, mindenki testvérének kezéből számon kérem az ember lelkét.
6. vers
Aki ember vérét ontja, ember által ontassék annak vére, mert Isten képmására alkotta az embert.
7. vers
Ti pedig szaporodjatok és sokasodjatok, nyüzsögjetek a földön és sokasodjatok rajta.
A szövetség Nóéval
8. vers
És szólt Isten Nóéhoz, meg fiaihoz, mondván:
9. vers
Íme, én megkötöm szövetségemet veletek és magzatotokkal utánatok;
10. vers
és minden élőlénnyel, mely veletek van, madárból, baromból és a föld minden vadjából, mely veletek van, mindazokkal, melyek kijöttek a bárkából, a föld minden vadja szerint.
11. vers
És én megkötöm szövetségemet veletek, hogy ne irtassék ki többé semmi test sem özönvíz által és ne legyen többé özönvíz, hogy megrontsa a földet.
12. vers
És mondta Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én helyezek közém és közétek és minden élőlény közé, mely veletek van, örök nemzedékekre.
13. vers
Ivemet helyeztem, a felhőbe, hogy legyen jeléül a szövetségnek közöttem és a föld között.
14. vers
És lesz, midőn sűrű felhőt borítok a földre és meglátszik az ív a felhőben,
15. vers
akkor megemlékezem az én szövetségemről, mely van közöttem és köztetek és minden élőlény között minden testből; és nem lesz többé a víz özönné, hogy megrontson minden testet.
16. vers
És lesz az ív a felhőben és én meglátom azt, hogy megemlékezzem az örök szövetségről, mely van Isten között és minden élőlény között, minden testből, mely a földön van.
17. vers
És mondta Isten Nóénak: Ez a jele a szövetségnek, melyet szereztem közöttem és minden test között, mely a földön van.
Szőlőkert ültetése
18. vers
És voltak Nóé fiai, akik kimentek a bárkából, Sém, Chom és Jefesz; Chom pedig, ő Kánaán atyja.
19. vers
Ezek hárman Nóé fiai és ezektől népesült be az egész föld.
20. vers
És Nóé kezdte, a földműves, hogy szőlőt ültetett.
21. vers
És ivott a borból és megrészegedett és feltakaródzott sátorában.
22. vers
Midőn meglátta Chom, Kánaán atyja, az ő atyjának meztelenségét, tudtára adta két fivérének, kinn.
23. vers
És vették Sém és Jefesz a ruhát, rátették kettőjük vállára és mentek háttal fordulva és befödték atyjuk meztelenségét; arcuk pedig hátra fordulva volt és atyjuk meztelenségét nem láttak.
24. vers
Midőn Nóé fölébredt borosságából, megtudta, mit tett vele kisebbik fia.
25. vers
És mondta: Átkozott Kánaán, rabszolgája legyen testvéreinek.
26. vers
És mondta: Áldott legyen az Örökkévaló, Sém Istene és Kánaán legyen az ő szolgájuk.
27. vers
Terjessze ki Isten Jefeszt és lakjék Sém sátraiban; Kánaán pedig legyen az ő szolgájuk.
28. vers
És élt Nóé az özönvíz után háromszáz és ötven évig.
29. vers
Voltak pedig Nóé összes napjai: kilencszázötven év, azután meghalt.
Könyvek
