A Máté írása szerint való szent evangyéliom

28. fejezet


Fejezetek:


1. vers

A szombat végén pedig, a hét első napjára virradólag, kiméne Mária Magdaléna és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.


2. vers

És ímé nagy földindulás lőn; mert az Úrnak angyala leszállván a mennyből, és oda menvén, elhengeríté a követ a sír szájáról, és reá üle arra.


3. vers

A tekintete pedig olyan volt, mint a villámlás, és a ruhája fehér, mint a hó.


4. vers

Az őrizők pedig tőle való féltökben megrettenének, és olyanokká lőnek mint a holtak.


5. vers

Az angyal pedig megszólalván, monda az asszonyoknak: Ti ne féljetek; mert tudom, hogy a megfeszített Jézust keresitek.


6. vers

Nincsen itt, mert feltámadott, a mint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, a hol feküdt vala az Úr.


7. vers

És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek.


8. vers

És gyorsan eltávozván a sírtól félelemmel és nagy örömmel, futnak vala, hogy megmondják az ő tanítványainak.


9. vers

Mikor pedig mennek vala, hogy megmondják az ő tanítványainak, ímé szembe jöve ő velök Jézus, mondván: Legyetek üdvözölve! Azok pedig hozzá járulván, megragadák az ő lábait, és leborulának előtte.


10. vers

Akkor monda nékik Jézus: Ne féljetek; menjetek el, mondjátok meg az én atyámfiainak, hogy menjenek Galileába, és ott meglátnak engem.


11. vers

A mialatt pedig ők mennek vala, ímé az őrségből némelyek bemenvén a városba, megjelentének a főpapoknak mindent a mi történt.


12. vers

És egybegyülekezvén a vénekkel együtt, és tanácsot tartván, sok pénzt adának a vitézeknek,


13. vers

Ezt mondván: Mondjátok, hogy: Az ő tanítványai odajövén éjjel, ellopták őt, mikor mi aluvánk.


14. vers

És ha ez a helytartó fülébe jut, mi elhitetjük őt, és kimentünk titeket a bajból.


15. vers

Azok pedig fölvevén a pénzt, úgy cselekedének, a mint megtanították őket. És elterjedt ez a hír a zsidók között mind e mai napig.


16. vers

A tizenegy tanítvány pedig elméne Galileába, a hegyre, a hová Jézus rendelte vala őket.


17. vers

És mikor megláták őt, leborulának előtte; némelyek pedig kételkedének.


18. vers

És hozzájuk menvén Jézus, szóla nékik, mondván: Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön.


19. vers

Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében,


20. vers

Tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, a mit én parancsoltam néktek: és ímé én ti veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Ámen!

Fejezetek:


Könyvek