Szent János evangéliuma
7. fejezet
1. vers
ezeknek utána Jézus jár vala Galileába, mert nem akar vala zsidóságba járni, mert a zsidók meg akarják vala őtet ölni.
2. vers
elközelgett vala kedig a zsidóknak ünnepük napjuk, ki mondatik hajlékok felcsinálása.
3. vers
mondának azért neki az ő atyafiai: eredjél innét, és menj zsidóságba, hogy lássák a te tanítványid is az csodákat, melyeket tész!
4. vers
mert bizonyával senki nem szokott efféle csodákat titkon művelni, ha nem azt akarja, hogy nyilván legyen. ha ezeket műveled, jelents meg magadat ez világnak.
5. vers
mert még az ő atyafiai sem hisznek vala őbenne.
6. vers
mondá azért nekik Jézus: az én időm még el nem jött, de az ti időtök mindenkoron készen vagyon.
7. vers
nem gyűlölhet titeket ez világ, de engemet gyűlöl, mert én bizonyságot teszek róla, hogy az ő cselekedeti gonoszok.
8. vers
menjetek fel ti ez ünnepnapra, én még fel nem megyek ez ünnepre, mert az én időm még be nem telt.
9. vers
ezt kedig mikoron megmondotta volna nekik, marada Galileába.
10. vers
hogy kedig felmenének az ő atyafiai, tehát ő is felmene az ünnepre, nem nyilván, de olymint titkon.
11. vers
a zsidók azért keresik vala az ünnepen, és mondnak vala: hol vagyon amaz?
12. vers
és sok zúgódás vala őfelőle a sereg között, mert némelyek azt mondják vala, hogy jó volna, nekik kedig azt, hogy nem, de elhitetné a sereget.
13. vers
de senki nem szól vala nyilván felőle a zsidóktól való féltébe.
14. vers
mikoron kedig immáron az ünnepnek fele elmúlt volna, felmene Jézus a templomba, és tanít vala.
15. vers
és csodálkoznak vala a zsidók mondván: hogy tud ez Írást, ha nem tanulta?
16. vers
felele Jézus, és mondá: az én tudományom nem enyém, hanem azé, ki engemet bocsátott.
17. vers
aki az akaratjának akar engedni, megismeri az én tudományomat, ha Istentől vagyon, avagy én magamtól szólok.
18. vers
aki ő magától szól, az ő tulajdon dicsőségét keresi. de aki annak dicsőségét keresi, ki őtet bocsátta, ez az igaz, és hamisság őbenne nincsen.
19. vers
nemde Mózes adá-e nektek a törvényt, és nám egytek sem tartja meg téteménnyel azt? mire kerestek engemet megölni?
20. vers
felele a sereg, és mondá: ördög vagyon benned! ki keres téged megölni?
21. vers
felele Jézus, és mondá nekik: egy csodát tettem, és mindnyájan csodáljátok.
22. vers
annak okáért Mózes adott nektek körülmetélést, nemhogy Mózestől volt volna, de mert a régi atyáktól. és nám, szombaton körülmetélitek az embert.
23. vers
ha ember szombaton körülmetélést veszen, mivelhogy meg ne szegessék Mózes törvénye, miért bosszankodtok énrám, ha egy egész embert gyógyítottam meg szombaton?
24. vers
ne ítéljetek szín szerint, hanem igaz ítéletről ítéljetek!
25. vers
mondnak vala kedig némelyek az jeruzsálembeliek közül: nemde ez-e, akit keresnek megölni?
26. vers
és íme, nyilván szól, és semmit nem mondnak neki. nemde bizonnyal megtudták-e az fejedelmek, hogy ez az bizony Krisztus?
27. vers
de ezt ismerjük, honnét való. a Krisztus kedig mikoron eljő, senki nem tudja, honnét legyen.
28. vers
üvölt vala kedig Jézus a templomba tanítván és mondván: engemet ismertek, azt is tudjátok, honnét legyek, és én magamtól nem jöttem, de igaz, aki engemet bocsátott, kit ti nem ismertetek.
29. vers
én kedig ismerem őtet, mert én őtőle vagyok, és engemet ő bocsátott.
30. vers
akarják vala azért őtet megfogni, de senki kezét rá nem bocsátá, mert még el nem jött vala az ő órája.
31. vers
a sereg közül kedig sokan hínek őbenne, és mondnak vala: mikoron eljő a Krisztus, nemde több csodákat teszen-e ezeknél, mint ez tett?
32. vers
hallák a farizeusok, hogy a sereg ezeket zúgódna őróla, és bocsátának a farizeusok és a papi fejedelmek szolgákat, hogy megfognák őtet.
33. vers
mondá azért nekik Jézus: még egy kicsiny ideig veletek vagyok, és elmegyek ahhoz, ki engemet bocsátott.
34. vers
kerestek engemet, de meg nem találtok. és ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek.
35. vers
mondának azért a zsidók önköztük: hova menendő ez, hogy mi meg nem leljük őtet? a népeknek veszedelmére menendő-e, és tanítandó a népeket?
36. vers
micsoda beszéd ez, akit monda: kerestek engemet, és nem leltek, és ahol én vagyok, oda ti nem jöhettek?
37. vers
az ünnepnek kedig utolsó napján áll vala Jézus, és üvölt vala mondván: ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék!
38. vers
aki énbennem hiszen, mi módon az Írás mondja, folynak az ő hasából élő víznek folyóvizei.
39. vers
ezt kedig mondá az Lélekről, melyet veendők valának az őbenne hiendők. mert még az Szentlélek nekik nem adatott vala, miérthogy még Krisztus meg nem dicsőült vala.
40. vers
sokan azért a sereg közül, mikoron hallották vala ez beszédet, mondnak vala: ez az igaz próféta!
41. vers
némelyek mondnak vala: ez a Krisztus! és nekik mondnak vala: Galileából jöve a Krisztus?
42. vers
nemde az Írás azt mondja-e, hogy Dávid magvából és az betlehemi kastélyból, hol Dávid vala, jő el a Krisztus?
43. vers
azért különbözés támada a sereg között őmiatta.
44. vers
némelyek kedig őközülük meg akarják vala fogni őtet, de senki nem veté kezét rá.
45. vers
jövének azért a szolgák a papi fejedelmekhez és farizeusokhoz, s mondának nekik: mire nem hoztátok ide őtet?
46. vers
felelének a szolgák: soha ember ígyen nem szólt, mint ez ember.
47. vers
felelének a farizeusok: ti is elhitettetek-e?
48. vers
hitt-e valaki a fejedelmek közül őbenne, avagy a farizeusok közül?
49. vers
de ez község, ki az törvényt nem tudja, átkozott.
50. vers
mondá Nikodémus nekik, ( az, ki őhozzá éjjel jött vala), mely őközülük egy vala:
51. vers
a mi törvényünk nemde ítéle embert, minekelőtte hall felőle, és megismeri, mit tegyen?
52. vers
felelének és mondának neki: te is galileabeli vagy-e? tudakozzál meg rajta, és lásd meg, hogy galileából próféta nem támad! és mindenik elmene az ő házához.
Könyvek
