Sámuel második könyve
5. fejezet
Dávid egész Izráel királya lesz
1. vers
Ezután elment Dávidhoz Izráel összes törzse Hebrónba, és ezt mondta: Nézd, mi a csontod és húsod vagyunk!
→
1Krón 11,1
2. vers
Azelőtt is, amikor Saul volt a királyunk, te vezetted harcba és hoztad vissza Izráelt, és ezt mondta neked az Úr: Te leszel népemnek, Izráelnek a pásztora, te leszel Izráel fejedelme!
→
1Sám 13,14;
1Sám 18,13;
Zsolt 78,70
3. vers
Megjelent tehát Izráel valamennyi véne a király előtt Hebrónban, és Dávid király szövetséget kötött velük Hebrónban az Úr színe előtt, ők pedig fölkenték Dávidot Izráel királyává.
→
2Sám 2,4;
1Sám 16,13
5. vers
Júda királya volt Hebrónban hét esztendeig és hat hónapig, Jeruzsálemben pedig harminchárom esztendeig volt egész Izráel és Júda királya.
Dávid Jeruzsálemet teszi fővárossá
6. vers
A király pedig embereivel együtt fölvonult Jeruzsálem alá az országban lakó jebúsziak ellen. Azok azonban ezt mondták Dávidnak: Ide ugyan nem jössz be! Hiszen még a vakok és sánták is elűznek téged! Mert azt gondolták, hogy Dávid nem tud bemenni oda.
→
Bír 1,21
7. vers
Dávid azonban elfoglalta Sion sziklavárát, és ez lett Dávid városa.
8. vers
És ezt mondta Dávid azon a napon: Mindenki, aki öli a jebúsziakat, nyomuljon a csatornához! Mert ezeket a sántákat és vakokat szívből gyűlöli Dávid. Ezért mondják: Vak és sánta ne menjen be a templomba!
9. vers
Ezután letelepedett Dávid a sziklavárban, és elnevezte azt Dávid városának. Körülötte építkezni kezdett Dávid, a Milló-erődtől fogva befelé.
10. vers
Dávid egyre jobban emelkedett és növekedett, mert vele volt az Úr, a Seregek Istene.
11. vers
Hírám, Tírusz királya követeket küldött Dávidhoz, azután cédrusfákat, ácsmestereket és kőműveseket, akik palotát építettek Dávidnak.
→
1Krón 14,1
12. vers
Ekkor megértette Dávid, hogy az Úr megerősítette királyságát Izráelben, és hogy naggyá tette királyságát népének, Izráelnek a javára.
13. vers
Miután Dávid Hebrónból Jeruzsálembe költözött, még ott is vett el másodfeleségeket és feleségeket, és még születtek Dávidnak fiai és leányai.
→
2Sám 3,2;
1Krón 3,1
14. vers
Ez a nevük azoknak, akik Jeruzsálemben születtek neki: Sammúa, Sóbáb, Nátán és Salamon,
→
Lk 3,31;
Mt 1,6
15. vers
Jibhár, Elísúa, Nefeg és Jáfía,
Dávid legyőzi a filiszteusokat
17. vers
Amikor meghallották a filiszteusok, hogy Dávidot fölkenték Izráel királyává, fölvonultak a filiszteusok mind, hogy megkeressék Dávidot. Meghallotta ezt Dávid, és levonult a sziklavárhoz.
→
2Sám 23,13
18. vers
A filiszteusok megérkeztek, és ellepték a Refáím-völgyet.
19. vers
Akkor megkérdezte Dávid az Urat: Fölvonuljak-e a filiszteusok ellen? Kezembe adod-e őket? Az Úr ezt felelte Dávidnak: Vonulj föl, mert kezedbe adom a filiszteusokat!
→
1Sám 30,8
20. vers
Benyomult tehát Dávid Baal-Perácímba, megverte ott őket Dávid, és ezt mondta: Áttört az Úr ellenségeimen, mint víz a gáton! Ezért nevezték el azt a helyet Baal-Perácímnak.
→
Ézs 28,21
21. vers
A filiszteusok otthagyták bálványaikat, Dávid és emberei pedig összeszedték azokat.
→
5Móz 7,25
22. vers
Később ismét fölvonultak a filiszteusok, és ellepték a Refáím-völgyet.
23. vers
Ekkor Dávid megkérdezte az Urat, ő pedig ezt felelte: Ne szembe vonulj ellenük, hanem kerülj a hátuk mögé, és a szederfák felől vonulj ellenük!
24. vers
Majd ha lépések neszét hallod a szederfák teteje felől, akkor törj rájuk, mert akkor előtted megy az Úr, hogy megverje a filiszteusok táborát.
25. vers
Dávid úgy tett, ahogyan megparancsolta neki az Úr, és vágta a filiszteusokat Gebától egészen a Gézerbe vezető útig.
→
2Sám 3,18;
Bír 1,29
Könyvek
