Mózes negyedik könyve
27. fejezet
Örökösödés leányágon Izráelben
1. vers
Ekkor előálltak Celofhád leányai. Celofhád Héfer fia volt, ez Gileád fia, ez Mákír fia, ez pedig József fiának, Manassénak a fia volt. A Manassé nemzetségei közül való leányok nevei ezek voltak: Mahlá, Nóá, Hoglá, Milká és Tircá.
→
4Móz 26,33
2. vers
Ezek odaálltak Mózes és Eleázár pap elé meg a fejedelmek és az egész közösség elé a kijelentés sátra bejáratánál, és ezt mondták:
3. vers
Apánk meghalt a pusztában. De nem tartozott azokhoz, akik összefogtak az Úr ellen, azaz Kórah csoportjához, hanem a maga vétke miatt halt meg, fiai pedig nem voltak.
→
4Móz 16
4. vers
Miért tűnjék el apánk neve a nemzetségéből, csak azért, mert nem volt fia? Adj nekünk birtokot apánk testvérei között!
→
2Móz 18,19
5. vers
Mózes az Úr elé vitte ügyüket,
6. vers
az Úr pedig ezt mondta Mózesnek:
7. vers
Igazuk van Celofhád leányainak. Adj nekik örökségül birtokot apjuk testvérei között: juttasd nekik apjuk örökségét!
→
4Móz 36,2;
Józs 17,3
8. vers
Izráel fiaihoz pedig így beszélj: Ha valaki úgy hal meg, hogy nincs fia, juttassák örökségét a leányának.
9. vers
Ha leánya sincs, adjátok az örökségét a testvéreinek,
10. vers
ha pedig testvérei sincsenek, akkor adjátok az örökségét apja testvéreinek.
11. vers
Ha apjának sincsenek testvérei, adjátok az örökségét annak, aki a nemzetségében a legközelebbi rokona, legyen az az ő tulajdona. Legyen ez a törvény rendelkezése Izráel fiai között, ahogyan megparancsolta Mózesnek az Úr.
→
Ruth 4,1
Józsué Mózes utódja
12. vers
Az Úr ezt mondta Mózesnek: Menj föl ide az Abárím-hegyre, és tekintsd meg azt a földet, amelyet Izráel fiainak adtam.
13. vers
Ha megtekintetted, te is odakerülsz elődeid mellé, ahogy odakerült testvéred, Áron,
14. vers
mert fellázadtatok parancsom ellen a Cin-pusztában, amikor perlekedett a közösség, és nem mutattátok fel szentségemet előttük azoknál a vizeknél, Meríbá vizeinél, Kádésban, a Cin-pusztában.
→
4Móz 20,12;
5Móz 32,48
15. vers
Ekkor Mózes így beszélt az Úrhoz:
16. vers
Az Úr, a minden embernek lelket adó Isten rendeljen egy férfit a közösség élére.
17. vers
Az legyen előttük jártukban-keltükben, vezesse harcba és vezesse haza őket, hogy ne legyen az Úr közössége olyan, mint a juhok, melyeknek nincsen pásztora.
→
1Kir 22,17;
Ez 34,5;
Mt 9,36
18. vers
Az Úr ezt mondta Mózesnek: Vedd magad mellé Józsuét, Nún fiát, aki rátermett ember. Tedd rá kezedet,
→
5Móz 34,9
19. vers
állítsd Eleázár pap és az egész közösség elé, és előttük iktasd be tisztébe.
20. vers
Adj át neki a méltóságodból, hogy hallgasson rá Izráel fiainak egész közössége.
21. vers
De Józsué álljon majd mindig Eleázár pap elé, és ő kérjen neki az úrímmal döntést az Úrtól. A kapott parancs szerint induljon majd harcba, és a kapott parancs szerint térjen haza Izráel fiaival, az egész közösséggel együtt.
→
2Móz 28,30;
5Móz 33,8
22. vers
Mózes úgy cselekedett, ahogyan megparancsolta neki az Úr. Maga mellé vette Józsuét, odaállította Eleázár pap és az egész közösség elé,
23. vers
rátette a kezét, és beiktatta tisztébe, ahogyan Mózes által megmondta az Úr.
Könyvek
