Ézsaiás próféta könyve
57. fejezet
1. vers
Az igaz ember elvész, és senki sem törődik vele. A hűséges emberek kimúlnak, és senkit sem érdekel. A gonosz miatt múlik ki ugyan az igaz,
→
Zsolt 12,2;
Mik 7,2
A bálványimádók ítélete
5. vers
akik a cserfák mellett bujálkodtok, minden zöldellő fa alatt, gyermekeket vágtok le a patakoknál, a sziklahasadékokban!
→
2Kir 16,3;
2Kir 23,10;
2Krón 28,3;
Ézs 1,29;
Jer 2,20;
Jer 3,6;
Ez 6,13;
Ez 16,21;
Hós 4,12
6. vers
A patak sima köveit tetted örökségeddé, azokat választottad osztályrészedül. Italáldozatot is bemutatsz nekik, ételáldozatot is viszel. Én ebbe belenyugodjak?
→
Zsolt 16,4;
Zsolt 142,6;
JSir 3,24
8. vers
Az ajtó mögé, az ajtófélfához tetted bálványod jelképét. Tőlem elszakadva levetkőztél, fölmentél széles fekvőhelyedre. Megegyeztél az egyikkel, akinek a fekvőhelyét szereted, és fajtalankodtál vele.
10. vers
A sokféle mesterkedés elfárasztott, mégsem vallottad be, hogy hasztalan, hanem újból erőt gyűjtöttél, ezért nem betegedtél bele.
→
Jer 2,25
12. vers
Én tudom megmondani, hogyan boldogulsz. De amit te művelsz, az nem használ neked.
13. vers
Ha segítségért kiáltasz, tud-e rajtad segíteni bálványaid tömege? Valamennyit fölkapja a szél, a szellő is elsodorja. De aki hozzám folyamodik, az örökli az országot, és részt kap szent hegyemen.
→
Zsolt 37,9;
Zsolt 69,36;
Mt 5,5
Isten felséges, de könyörülő
15. vers
Ezt mondja a magasztos, a felséges, aki örök hajlékában lakik, szent az ő neve: Magasságban és szentségben lakom, de a megtörttel és alázatos lelkűvel is. Felüdítem az alázatosak lelkét, felüdítem a megtörtek szívét.
→
Zsolt 51,19;
Zsolt 113,5;
Zsolt 138,6;
Ézs 6,3;
Ézs 61,1;
Ézs 66,2;
Jak 4,6;
1Pt 5,5
20. vers
De a bűnösök olyanok, mint a háborgó tenger, amely nem tud megnyugodni, iszapot és sarat kavarnak hullámai.
→
2Pt 2,17;
Júd 1,13
Könyvek
