Jób könyve
33. fejezet
Isten megbocsát a megtérőknek
1. vers
Halld meg ezért, Jób, az én szavaimat, figyelj minden beszédemre!
2. vers
Most már kinyitom a számat, nyelvem hegyén a szó.
3. vers
Őszinte szívvel szólok, és tudós ajkam tisztán beszél.
4. vers
Engem Isten Lelke alkotott, a Mindenható lehelete éltet.
5. vers
Felelj meg nekem, ha tudsz, készülj, és állj ki ellenem!
6. vers
Lásd, én is olyan vagyok Isten előtt, mint te: agyagból formáltak engem is.
→
Jób 10,8
7. vers
Ne félj és ne ijedj meg tőlem, nem akarlak erőszakkal kényszeríteni.
8. vers
Te azt mondtad fülem hallatára, és én hallottam hangos szavaidat:
9. vers
„Tiszta vagyok, vétség nélkül, ártatlan vagyok, nincs bűnöm,
→
Jób 27,6
10. vers
Isten mégis talál bennem kivetnivalót, ellenségének tekint engem,
→
Jób 19,11
12. vers
Erre azt felelem, hogy nincsen igazad, mert nagyobb az Isten a halandó embernél.
13. vers
Miért vádoltad azzal, hogy egyetlen szóra sem felel?
14. vers
Hiszen szól az Isten így is meg úgy is, de az emberek nem törődnek vele.
→
Jób 4,12
15. vers
Álomban, éjszakai látomásban, amikor mély álomba merül az ember, vagy a fekvőhelyén szendereg,
16. vers
akkor ad kijelentést az embernek, és intelmeit pecsétjével hitelesíti.
17. vers
Így téríti el az embert a rossz cselekedettől, és így óvja meg őt a kevélységtől.
18. vers
Így akarja lelkét megóvni a sírtól, és életét, hogy ne döfje át fegyver.
19. vers
Így fegyelmezi betegágyán fájdalommal és csontjainak szüntelen háborgásával.
→
Zsolt 38,4
21. vers
Lesoványodik, húsa már alig látható, azelőtt nem látható csontjai kiállnak.
22. vers
Közeledik lelke a sírgödörhöz és élete a halottakhoz.
23. vers
Ha van mellette egy angyal a sok közül, aki közvetít feléje, és megmondja az embernek kötelességét,
24. vers
akkor könyörül rajta Isten, és ezt mondja: Váltsd ki, hogy ne jusson a sírba, elfogadom a váltságdíjat!
→
Zsolt 49,8
26. vers
Istenhez könyörög, és ő kegyelmes lesz hozzá, megengedi, hogy arcát örvendezve nézze, és újból elfogadja a halandót igaznak.
27. vers
Ő pedig énekben mondja el az embereknek: Vétkeztem, mert görbévé tettem az egyenest, de Isten nem eszerint fizetett meg nekem.
28. vers
Megváltott engem, hogy ne jussak a sírba, és életem a világosságban gyönyörködhessen.
29. vers
Mindezt kétszer-háromszor is megteszi Isten az emberrel,
31. vers
Figyelj, Jób, hallgass rám! Légy csendben, most én beszélek!
32. vers
Ha lesz mondanivalód, válaszolj; beszélj, mert neked szeretnék igazat adni.
33. vers
Ha pedig nem lesz, akkor hallgass rám! Légy csendben, majd én bölcsességre tanítalak.
Könyvek
