Jónás próféta könyve

2. fejezet


Fejezetek:

1 2 3 4


Jónás imádsága


1. vers

Az Úr azonban odarendelt egy nagy halat, és az lenyelte Jónást. Három nap és három éjjel volt Jónás a hal gyomrában.

→ Mt 12,40; Mt 16,4


2. vers

Jónás ekkor a hal gyomrában Istenéhez, az Úrhoz imádkozott,


3. vers

és ezt mondta: Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, és ő meghallgatott engem. A halál torkából kiáltottam segítségért, és te meghallottad hangomat.

→ Zsolt 120,1


4. vers

Mélységbe dobtál, a tenger közepébe, és áradat vett körül. Minden habod és hullámod átcsapott fölöttem.

→ Zsolt 42,8


5. vers

Én már azt gondoltam, hogy eltaszítottál magadtól, és nem láthatom többé szent templomodat.

→ Zsolt 31,23


6. vers

Már-már életemet fenyegette a víz, mélység és örvény vett körül, hínár fonódott a fejemre.

→ Zsolt 18,5; Zsolt 69,2


7. vers

Lesüllyedtem a hegyek alapjáig, örökre bezárult mögöttem a föld. De te kiemelted életemet a sírból, ó, Uram, Istenem!

→ Zsolt 69,16; Zsolt 103,4


8. vers

Amikor elcsüggedt a lelkem, az Úrra gondoltam, és imádságom eljutott hozzád, szent templomodba.

→ Zsolt 142,4


9. vers

Akik hitvány bálványokhoz ragaszkodnak, azok elhagyják jótevőjüket.

→ Zsolt 31,7


10. vers

De én hálaéneket zengve áldozok neked, és amit megfogadtam, teljesítem. Az Úrtól jön a szabadulás!

→ Zsolt 50,14; Zsolt 116,17


11. vers

Az Úr pedig parancsot adott a halnak, és az kiköpte Jónást a szárazföldre.

Fejezetek:


Könyvek