A példabeszédek könyve

Fejezetek:

… 14 15 16 17 18 …   ⇤ ← 16 → ⇥

1. vers

Az emberi értelem tervezget, de az Úr adja meg, hogy mit mondjon a nyelv.

→ Péld 16,9; Péld 19,21

2. vers

Minden útját helyesnek tartja az ember, de az Úr megvizsgálja a lelkeket.

→ Péld 21,2

3. vers

Bízd az Úrra dolgaidat, akkor teljesülnek szándékaid.

→ Zsolt 37,5

4. vers

Mindent rendeltetésének megfelelően készített az Úr, még a bűnöst is: a veszedelem napjára.

→ Róm 9,22

5. vers

Utál az Úr minden fölfuvalkodott szívűt: kezet rá, hogy nem marad büntetlen!

6. vers

Szeretettel és hűséggel jóvá lehet tenni a bűnt; az Úrnak félelme távol tart a rossztól.

→ Dán 4,24

7. vers

Akinek életútját kedveli az Úr, azt még ellenségeivel is összebékíti.

→ 1Móz 31,24

8. vers

Jobb az igaz úton szerzett kevés, mint a törvénytelenül szerzett nagy jövedelem.

→ Zsolt 37,16; Péld 15,16

9. vers

Az embernek az értelme terveli ki útját, de az Úr irányítja járását.

→ Péld 16,1; Péld 19,21

11. vers

Az Úré az igaz mérleg és mérőserpenyő, az ő művei a zacskóban tartott súlyok.

12. vers

Utálniuk kell a királyoknak a bűnös tetteket, mert igazság teszi szilárddá a trónt.

→ Péld 25,5

13. vers

A királyoknak kedves az igaz szó, és szeretik azt, aki őszintén beszél.

14. vers

A király haragja a halál követe, de a bölcs ember kiengeszteli azt.

→ Préd 10,4

15. vers

A király arcának ragyogása éltet, jóakarata olyan, mint a tavaszi esőt hozó felleg.

→ Péld 19,12

16. vers

Mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt!

→ Péld 3,14; Péld 8,19

17. vers

A becsületes emberek útja kikerüli a veszélyt, életét tartja meg, aki útjára vigyáz.

→ Péld 19,16

18. vers

Az összeomlást gőg előzi meg, a bukást pedig felfuvalkodottság.

→ Péld 18,12

19. vers

Jobb szelíd lelkűnek lenni az alázatosok közt, mint zsákmányon osztozni a gőgösök közt.

20. vers

Aki megérti az igét, annak jó dolga lesz, és boldog az, aki bízik az Úrban.

→ Jer 17,7

21. vers

A bölcs szívűt értelmesnek nevezik, a nyájas ajkak gyarapítják a tudást.

22. vers

Élet forrása az értelem annak, akinek van, de a bolondot még inteni is bolondság.

→ Péld 10,11; Péld 13,14

23. vers

A bölcs szívű értelmesen beszél, és ajkával is gyarapítja a tudást.

24. vers

Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek.

25. vers

Van út, amely az ember előtt egyenesnek látszik, de végül a halálba vezet.

→ Péld 14,12

26. vers

A munkás önmagáért fáradozik, mert szája kényszeríti rá.

27. vers

A mihaszna ember gonoszul áskálódik, és ajka olyan, mint a perzselő tűz.

→ Jak 3,6

28. vers

Az álnok ember viszályt támaszt, a rágalmazó szétválasztja a barátokat is.

29. vers

Az erőszakos ember rászedi felebarátját, és nem a jó úton vezeti.

30. vers

Aki behunyja szemét, álnokságot tervez, aki összeszorítja ajkát, gonoszságot hajt végre.

31. vers

Ékes korona az ősz haj, az igazság útján található.

→ Péld 20,29

32. vers

Többet ér a türelmes ember a hősnél, és az indulatán uralkodó annál, aki várost hódít.

→ Péld 15,18

33. vers

Az ember végzi a sorsvetést, de mindig az Úrtól való a döntés.

Fejezetek:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31