A példabeszédek könyve
27. fejezet
Ne dicsekedj a holnappal, hanem munkálkodj érte!
1. vers
Ne dicsekedj a holnapi nappal, mert nem tudod, mit hoz az a nap!
→
Jak 4,13
2. vers
Más dicsérjen téged, ne a te szájad, az idegen, és ne a te ajkad!
→
2Kor 10,12
3. vers
Súlyos a kő, és nehéz a homok, de a bolond bosszantása mindkettőnél nehezebb.
4. vers
Kegyetlen indulat a túláradó harag, de ki állhat meg a féltékenységgel szemben?
7. vers
Az, aki jóllakott, a lépes mézet is eltapossa, de az éhes embernek még a keserű is édes.
8. vers
Mint a madár, amely elhagyja fészkét, olyan az az ember, aki elhagyja lakóhelyét.
9. vers
Az olaj és a jó illat vidámít, de a jó barát lélekből jövő tanácsa is.
10. vers
Barátodat és apád barátját ne hagyd cserben! Ne menj testvéred házába, mikor bajban vagy! Többet ér a közeli szomszéd a távoli testvérnél.
11. vers
Légy bölcs, fiam, és vidíts fel engem, hogy megfelelhessek annak, aki gyaláz.
→
Péld 23,15
12. vers
Ha az okos látja a veszedelmet, elrejtőzik, az együgyűek pedig belekeverednek, és megjárják.
→
Péld 22,3
13. vers
Vedd el ruháját, mert kezességet vállalt másért, és zálogold meg az idegenért!
→
Péld 20,16
14. vers
Aki kora reggel nagy hangon áldja felebarátját, átoknak veszik azt tőle.
16. vers
aki feltartóztatja, szelet tartóztat fel, és jobbjával olajat fog meg.
17. vers
Vassal formálják a vasat, és egyik ember formálja a másikat.
18. vers
Aki a fügefát gondozza, az eszi a gyümölcsét, és aki gondoskodik uráról, azt megbecsülik.
19. vers
Ahogyan a víz tükrözi az arcot, úgy tükröződik a szívben az ember.
20. vers
Amilyen telhetetlen a halál és az enyészet helye, éppoly telhetetlen az emberi szem.
→
Préd 1,8
21. vers
Ami az ezüstnek az olvasztótégely és az aranynak az olvasztókemence, az az embernek a jó hírneve.
22. vers
Ha apróra töröd is a bolondot mozsárban, mozsártörővel, akkor sem megy ki belőle a bolondság.
23. vers
Ismerd meg juhaidat egyenként, törődj gondosan a nyájakkal,
24. vers
mert a kincs nem marad meg örökké, sem az ékszer nemzedékről nemzedékre!
25. vers
Amikor behordják a szénát, és a fű kizöldül újra, mikor begyűjtik a hegyekről a takarmányt,
26. vers
akkor a bárányokért ruhát, a kecskékért mezőt vehetsz;
27. vers
és lesz elég kecsketejed eledelre, házad népe eledelére és szolgálóid megélhetésére.
Könyvek
