Malakiás próféta könyve
2. fejezet
1. vers
Most azért nektek szól ez a parancsolat, ti papok!
2. vers
Ha nem hallgattok rá, és nem veszitek szívetekre, hogy dicsőséget adjatok nevemnek – ezt mondja a Seregek Ura –, átkot bocsátok rátok, és átokká változtatom a ti áldásotokat. Bizony, átokká változtatom azt, ha nem veszitek szívetekre!
3. vers
/Íme, megfeddem a ti vetni való magotokat, és szemetet szórok az arcotokba, ünneplésetek szemetét, és a szemétdombra hordanak ki benneteket./**
4. vers
Akkor megtudjátok, hogy azért adtam nektek ezt a parancsolatot, hogy megmaradjon Lévivel kötött szövetségem – ezt mondja a Seregek Ura.
5. vers
Szövetségem volt vele életre és békességre, amelyet azért kötöttem vele, hogy félve tiszteljen engem, és megalázza magát nevem előtt.
6. vers
Igaz tanítás volt szájában, és nem volt álnokság az ajkán. Békességben és egyenesen járt velem, és sokakat megtérített a bűnből.
7. vers
Mert a pap ajkai őrzik a tudást, és tanítást várnak szájából, mivel a Seregek Urának követe ő.
8. vers
De ti elhajoltatok erről az útról, sokan megbotlottak tanításotok miatt, és fölbontottátok Lévi szövetségét – ezt mondja a Seregek Ura.
9. vers
Ezért én is megvetetté és megalázottá teszlek benneteket az egész nép előtt, mert nem ügyeltetek utamra, hanem személyválogatók vagytok a törvénnyel.
10. vers
Vajon nem egy atyánk van-e mindnyájunknak? Nem egy Isten teremtett-e minket? Miért csalja meg hát mindenki a felebarátját, és miért rontja meg atyáink szövetségét?
11. vers
Hűtlenné lett Júda, utálatosságot cselekedtek Izráelben és Jeruzsálemben, mert beszennyezte Júda az Úr szent helyét, amelyet ő szeret, és idegen istenek leányát vette el.
12. vers
Veszítsen el az Úr mindenkit Jákób sátrából, aki ezt cselekszi, a csábítót és aki viszonozza, még ha áldozatot visz is a Seregek Urának!*
13. vers
Ezt is cselekszitek: könnyhullatással árasztjátok el az Úr oltárát, sírással és sóhajtással, mivel nem tekint többé az áldozatra, és nem fogadja szívesen a kezetekből.
14. vers
Azt kérdezitek: Miért? Azért, mert az Úr lett tanúbizonyság közötted és ifjúságodban elvett feleséged között, akit megcsaltál, holott társad ő, és veled szövetségben lévő feleséged!
15. vers
Nem tesz ilyet egy ember sem, akinek még maradt lelke. És mit keres ez az egy?* Istentől való utódokat. Őrizzétek meg azért lelketeket, és ne csaljátok meg ifjúságotokban elvett feleségeteket!
16. vers
Mert gyűlölöm az elbocsátást – ezt mondja az Úr, Izráel Istene – és azt, akinek kegyetlenség tapad a ruhájához – ezt mondja a Seregek Ura. Őrizzétek meg azért lelketeket, és ne tegyetek csalárdságot!
17. vers
Elfárasztottátok beszédeitekkel az Urat, és azt kérditek: Mivel fárasztottuk el? Azzal, hogy azt mondjátok: „Minden gonosztevő jó az Úr szemében, és gyönyörködik bennük” vagy hogy „hol van az ítélet Istene?”.
Könyvek
