A zsidókhoz írt levél

6. fejezet


Fejezetek:


1. vers

Ezért elhagyva a Krisztusról való kezdetleges beszédet, törekedjünk a tökéletességre. Ne kezdjük el újra lerakni az alapját a holt cselekedetekből való megtérésnek és az Istenbe vetett hitnek,


2. vers

a mosakodásokról, a kézrátevésről, a halottak feltámadásáról és az örök ítéletről szóló tanításnak.


3. vers

Ha Isten megengedi, ezt meg is tesszük.


4. vers

Mert lehetetlen dolog, hogy akik egyszer megvilágosíttattak, és megízlelték a mennyei ajándékot, és részeseivé lettek a Szentléleknek,


5. vers

akik megízlelték az Isten jó beszédét és az eljövendő világ erőit,


6. vers

de elestek, ismét megújuljanak a megtérésre, mert újra megfeszítik önmaguknak és nyilvánosan megcsúfolják az Isten Fiát.


7. vers

Mert a föld, amely beissza a gyakran ráhulló esőt, és hasznos termést hoz a földművesnek, áldást nyer Istentől,


8. vers

amelyik pedig tövist és bogáncskórót terem, az megvetett, közel van az átokhoz, és a vége megégetés.


9. vers

De ha így szólunk is, szeretteim, felőletek ezeknél jobb dolgokról vagyunk meggyőződve, ami üdvösséggel jár.


10. vers

Mert Isten nem igazságtalan, hogy elfelejtkezzék a ti cselekedeteitekről és a szeretetről, amelyet az ő neve iránt tanúsítottatok, amikor a szenteknek szolgáltatok és szolgáltok.


11. vers

Kívánjuk pedig, hogy mindegyikőtök ugyanazt a buzgóságot tanúsítsa a reménység teljes bizonyossága iránt mindvégig,


12. vers

hogy ne legyetek restek, hanem követői azoknak, akik hit és béketűrés által öröklik az ígéreteket.


Isten ígéretei változatlanok


13. vers

Mert Isten, amikor ígéretet tett Ábrahámnak, mivelhogy nem esküdhetett nagyobbra, önmagára esküdött,


14. vers

és így szólt: Bizony megáldalak téged, és bizony megsokasítlak téged.


15. vers

És mivel hosszútűrő volt, megkapta az ígéretet.


16. vers

Mert az emberek nagyobbra esküsznek, és náluk minden vitának véget vet és mindent megerősít az eskü.


17. vers

Ezért Isten is esküvéssel kezeskedett, mert még meggyőzőbben akarta megmutatni az ígéret örököseinek, hogy végzése változhatatlan.


18. vers

Azért, hogy két változhatatlan tény által, amelyekre nézve lehetetlen, hogy Isten hazudjon, erős vigasztalásunk legyen nekünk, akik hozzá menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet,


19. vers

amely biztos és erős horgonya lelkünknek, és beljebb hatol a kárpitnál,


20. vers

ahova útnyitóul bement értünk Jézus, aki örökre a Melkisédek rendje szerinti főpap lett.

Fejezetek:


Könyvek