Pál levele a filippiekhez

Chapters:

1 2 3 4

verse #1

Ha tehát van valami bátorítás a Krisztusban, ha telik belőle a szeretetnek valamilyen vigasztalása, a Szellemnek valamilyen közlése, ha tud irgalmat gerjeszteni bennetek,

verse #2

tegyétek teljessé az én örömömet azzal, hogy ugyanazon a dolgon járjon az eszetek, ugyanaz a szeretet lakozzék bennetek, egy lélek legyen bennetek, egy észjárás

verse #3

és hogy semmit se tegyetek versengésből vagy hiúságért, hanem mindenben alacsony helyzetre törekedve egymást magatok felett állóknak tekintsétek,

verse #4

és hogy senki se tartsa szemét azon, ami az övé, hanem mindenki a másokét is szeme előtt tartsa.

verse #5

Az az észjárás (törekvés) legyen bennetek, mely a Krisztus Jézusban is volt,

verse #6

ki Isten alakjában nem tartotta azt rablott zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő,

verse #7

hanem azzal, hogy rabszolgai alakját öltötte fel, s emberi hasonmásba öltözött, üressé tette magát,

verse #8

sőt még akkor is, mikor külső idomban olyan volt már, mint egy ember, megalázta magát azzal, hogy a halálig engedelmes lett, éspedig a kereszt haláláig.

verse #9

Ezért azután Isten is felmagasztalta őt és kegyelme olyan névvel ajándékozta meg, mely minden név felett van,

verse #10

hogy Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieknek, földieknek és földalattiaknak térde,

verse #11

s hogy minden nyelv vallást tegyen arról, hogy a KRISZTUS JÉZUS Úr, Istennek, az Atyának dicsőségére.

verse #12

Így hát szeretteim, ahogy mindenkor engedelmeskedtetek, nemcsak jelenlétemben, hanem még sokkal inkább távollétemben: félve és rettegve munkáljátok ki megmenekülésteket.

verse #13

Hiszen Isten munkálja bennetek az akarást is azért, mert ez az ő helyeslésével találkozik.

verse #14

Mindent zúgolódás és számítgatás nélkül tegyetek,

verse #15

hogy feddhetetlenek, épek lehessetek, Istennek ócsárlástól mentes gyermekei e fonák és kificamodott nemzedék között, kik, mint fénypontok ragyogtok közöttük (a világban),

verse #16

kik azzal, hogy kitartotok az élet igéje mellett, az én dicsekvésem tárgya lesztek a Krisztusnak napján, hogy nem hiába futottam és nem hiába fáradoztam.

verse #17

Sőt, még ha hitetek véres áldozata és papi hivatala fölé italáldozatul ki is öntenek engem, örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal.

verse #18

Ugyanannak ti is örüljetek, éspedig örüljetek velem együtt.

verse #19

Reménységem van az Úrban, Jézusban, hogy Timóteust hamarosan hozzátok küldhetem, hogy dolgaitok megismerése engem is felüdíthessen.

verse #20

Mert nincs nekem senkim, aki vele egyenlő lelkű volna, aki oly igazán viselné gondjaitokat.

verse #21

Mert mindenki azt keresi, ami az övé, és nem azt, ami a Krisztus Jézusé.

verse #22

Ismeritek az ő kipróbált voltát, hogy mint atyának a fiú, úgy szolgált nekem az örömüzenet rabszolgálatában.

verse #23

Remélem pedig, hogy mihelyt áttekinthetem dolgaimat, tüstént elküldhetem őt.

verse #24

Azt a bizalmat merítettem az Úrból, hogy én magam is hamarosan elmehetek.

verse #25

Kényszerítve láttam magam arra, hogy hozzátok küldjem testvéremet, munkatársamat és harcostársamat, Epafrodituszt, ki nektek apostolotok, az én szükségleteimben pedig szolgálatteljesítő pap.

verse #26

Kényszerítve láttam magam, miután nagyon vágyódott mindnyájatok után, s egészen nyugtalan volt már amiatt, hogy meghallottátok, hogy elerőtlenült.

verse #27

Erőtlen is volt csakugyan, majdnem halálos erőtlenséggel. Ámde az Isten könyörült rajta, bár nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy bánat bánatra ne halmozódjék bennem.

verse #28

Annál nagyobb sietséggel küldtem hát hozzátok, hogy láttára újra örüljetek, én pedig szabadabb legyek a bánattól.

verse #29

Teljes örömmel fogadjátok őt az Úrban magatokhoz, és tiszteletben tartsátok az ilyeneket,

verse #30

hiszen a Krisztus munkájáért a halálhoz jutott közel, s a lelkét tette ki veszélynek, hogy az értem végzett papi szolgálatban a ti hiányzástokat távollétetekben betöltse.

Chapters:

1 2 3 4