A királyok első könyve

chapter 12


Chapters:


Az ország kettészakadása


verse #1

Roboám elment Sikembe, mert egész Izráel Sikembe ment, hogy királlyá tegye őt.


verse #2

Amikor Jeroboám, Nebát fia ezt meghallotta, még Egyiptomban volt, ahová Salamon király elől menekült. Jeroboám ott is maradt volna Egyiptomban,

→ 1Kir 11,40


verse #3

de érte küldtek, és hazahívták őt. Jeroboám Izráel egész gyülekezetével együtt eljött, és így beszélt Roboámhoz:


verse #4

Apád súlyos igát rakott ránk, te azért most könnyíts azon a súlyos szolgálaton és nehéz igán, amelyet apád ránk rakott, akkor szolgálunk neked.


verse #5

Ő így felelt nekik: Menjetek el három napra, azután térjetek vissza hozzám. A nép tehát elment.


verse #6

Ekkor Roboám király tanácskozott a vénekkel, akik apja, Salamon szolgálatában álltak, amíg élt, és ezt kérdezte: Mit tanácsoltok, milyen választ adjak ennek a népnek?


verse #7

Azok így szóltak hozzá: Ha te most kedvében jársz ennek a népnek, és engedsz nekik, és ha válaszodban jóságos szavakkal beszélsz velük, akkor örökre a szolgáid lesznek.


verse #8

De ő nem fogadta meg a tanácsot, amelyet a vének adtak neki, hanem tanácskozott az ifjakkal is, akik vele együtt nőttek fel, és az ő idejében álltak szolgálatba.


verse #9

Ezt kérdezte tőlük: Mit tanácsoltok, milyen választ adjunk ennek a népnek, amely így szólt hozzám: Tedd könnyebbé az igát, amelyet apád rakott ránk!


verse #10

Az ifjak, akik vele együtt nőttek fel, így szóltak hozzá: Ezt mondd ennek a népnek, amely így szólt hozzád: Apád megnehezítette igánkat, te azért könnyítsd meg azt rajtunk! Így beszélj velük: Nekem a kisujjam is vastagabb apám derekánál!


verse #11

Ha tehát apám nehéz igával terhelt meg benneteket, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani!


verse #12

Harmadnapra elment Jeroboám az egész néppel együtt Roboámhoz, ahogyan a király elrendelte: Térjetek vissza hozzám harmadnapra!


verse #13

Ám a király keményen válaszolt a népnek. Nem fogadta meg a tanácsot, amit a vének adtak neki,


verse #14

hanem az ifjak tanácsa szerint így szólt hozzájuk: Apám nehéz igát rakott rátok, én még nehezebbé teszem igátokat. Apám ostorral tanított fegyelemre benneteket, én pedig szeges korbáccsal foglak megtanítani.


verse #15

Nem hallgatott a király a népre, mert az Úr rendelte így, hogy beteljesítse azt az igét, amelyet a sílói Ahijjá által mondott az Úr Jeroboámnak, Nebát fiának.

→ 1Kir 11,29


verse #16

Amikor látta egész Izráel, hogy a király nem hallgat rájuk, így válaszoltak a királynak: Mi közünk nekünk Dávidhoz? Nincs közösségünk Isai fiával! Térj sátraidba, Izráel, törődj, Dávid, a magad házával!
Izráel tehát hazament,

→ 2Sám 20,1


verse #17

Roboám pedig Izráel fiai közül csak azoknak maradt a királya, akik Júda városaiban laktak.


verse #18

Roboám király ugyan kiküldte Adórámot, a kényszermunkák felügyelőjét, de megkövezte őt egész Izráel, és meghalt. Ekkor Roboám király gyorsan harci kocsijára szállt, és Jeruzsálembe menekült.

→ 1Kir 4,6


verse #19

Izráel tehát elpártolt Dávid házától. Így van ez még ma is.


Az elszakadt törzsek Jeroboámot teszik királlyá


verse #20

Amikor meghallotta egész Izráel, hogy visszatért Jeroboám, érte küldtek, a közösség elé hívták, és egész Izráel királyává tették. Nem maradt Dávid háza mögött más, csak Júda törzse.


verse #21

Miután Roboám visszaért Jeruzsálembe, összegyűjtötte Júda egész házát és Benjámin törzsét, száznyolcvanezer válogatott harcost, hogy megtámadják Izráel házát, és visszaszerezzék az országot Roboámnak, Salamon fiának.


verse #22

De így szólt Isten igéje Semajához, az Isten emberéhez:


verse #23

Mondd meg Roboámnak, Salamon fiának, Júda királyának és Júda meg Benjámin egész házának, a megmaradt népnek:


verse #24

Így szól az Úr: Ne vonuljatok fel, és ne harcoljatok testvéreitekkel, Izráel fiaival! Térjen haza mindenki, mert én akartam ezt így! Ők hallgattak is az Úr szavára, és hazatértek az Úr szava szerint.

→ 1Kir 11,11


Jeroboám két aranyborjút készíttet


verse #25

Jeroboám kiépítette az Efraim hegyvidékén levő Sikemet, és ott lakott. Majd elköltözött onnan, és kiépítette Penúélt.

→ Józs 24,1; Bír 8,17


verse #26

Eközben Jeroboám így gondolkozott: Még mindig visszakerülhet Dávid házához a királyság!


verse #27

Ha feljár ez a nép, hogy Jeruzsálemben, az Úr házában mutassa be áldozatait, akkor ennek a népnek a szíve urukhoz, Roboámhoz, Júda királyához hajlik, engem pedig megölnek, és visszatérnek Roboámhoz, Júda királyához.


verse #28

Ezért elhatározta a király, hogy készíttet két aranyborjút. Majd ezt mondta: Eleget jártatok már Jeruzsálembe! Itt vannak isteneid, ó, Izráel, akik fölhoztak téged Egyiptomból!

→ 2Móz 32,4


verse #29

Az egyiket Bételbe helyezte el, a másikat pedig Dánba vitette.

→ 1Móz 28,18; Bír 18,30


verse #30

És vétekbe vitték ezek a népet, mivel ezekhez járt: Bételben az egyikhez, Dánban pedig a másikhoz.

→ 1Kir 14,16


verse #31

Azután templomokat is készíttetett az áldozóhalmokon, és papokat rendelt a nép köréből, akik nem Lévi fiai közül valók voltak.

→ 4Móz 8,14; 5Móz 18,1


verse #32

Elrendelt Jeroboám egy ünnepet is a nyolcadik hónap tizenötödik napján, a Júdában tartott ünnepnek megfelelően, és áldozott az oltáron. Ugyanígy járt el Bételben is; áldozatot mutatott be a borjúknak, amelyeket ő készíttetett. Bételben is papokat rendelt az áldozóhalmokra, amelyeket létesített.

→ 3Móz 23,34


verse #33

A Bételben csináltatott oltáron is áldozott a nyolcadik hónap tizenötödik napján; abban a hónapban, amelyben önkényesen rendelt el egy ünnepet Izráel fiai számára. Áldozott az oltáron és tömjénezett.

Chapters:


Books