Pál első levele a korinthusiakhoz

chapter 4


Chapters:


verse #1

Úgy tekintsenek ránk az emberek, mint Krisztus szolgáira és Isten titkainak sáfáraira.


verse #2

A sáfároktól pedig egyébként azt várják el, hogy mindegyik hűségesnek bizonyuljon.


verse #3

Számomra egyáltalán nincs jelentősége annak, hogy ti miképpen ítéltek felőlem, vagy hogy egy polgári bíróság hogyan teszi ezt, sőt magam sem ítélem meg magamat.


verse #4

Én ugyan semmit sem tudok magam ellen felhozni, de ez még nem tesz igazzá, ugyanis az Úr az, aki megítél engem.


verse #5

Azért idő előtt semmit se ítéljetek, a­míg el nem jön az Úr, aki világosságra hozza a sötétség titkait, és megjelenti a szívek szándékait. Akkor mindenki Istentől kapja a dicséretet.


verse #6

Testvéreim, ezeket értetek alkalmaztam magamra és Apollósra, hogy rajtunk tanuljátok meg, ami meg van írva: Senki se fuvalkodjék fel, kérkedve az egyikkel a másik ellen.


verse #7

Mert ki tesz téged különbbé? Mid van, amit ne kaptál volna? Ha pedig kaptad, mit dicsekszel, mintha nem kaptad volna?


verse #8

Mert már beteltetek, már meggazdagodtatok, nélkülünk uralomra jutottatok. Bár csakugyan uralomra is jutottatok volna, hogy veletek együtt mi is uralkodhatnánk.


verse #9

Mert úgy vélem, hogy Isten minket, az apostolokat, utolsókul állított, mint akiket halálra szántak, mert látványosságára lettünk a világnak, az angyaloknak és az embereknek is.


verse #10

Mi bolondok a Krisztusért, ti pedig bölcsek a Krisztusban, mi erőtlenek, ti pedig erősek, ti megbecsültek, mi pedig megvetettek.


verse #11

Mind ez ideig éhezünk is, szomjazunk is, ruhánk sincs, bántalmakat szenvedünk, hajléktalanok is vagyunk,


verse #12

tulajdon kezünkkel dolgozva fáradozunk is. Amikor szidalmaznak, áldást mondunk, amikor üldöznek, eltűrjük,


verse #13

amikor rágalmaznak, kedvesen válaszolunk, szinte a világ szemétjévé lettünk, mindenek söpredékévé egész mostanáig.


verse #14

Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint szeretett gyermekeimet intelek benneteket.


verse #15

Mert ha tízezer tanítómesteretek lenne is a Krisztusban, de atyátok nincs sok, mert tőlem vagytok a Krisztus Jézusban az evangélium által.


verse #16

Kérlek tehát titeket, legyetek az én követőim.


verse #17

Ezért küldtem hozzátok Timóteust, aki szeretett és hű gyermekem az Úrban, aki eszetekbe juttatja nektek az én utaimat Krisztusban, ahogy mindenütt, minden gyülekezetben tanítok.


verse #18

De egyesek úgy felfuvalkodtak, mintha nem is készülnék hozzátok.


verse #19

Pedig ha az Úr akarja, hamarosan elmegyek hozzátok, és megismerem majd a felfuvalkodottaknak nem a beszédét, hanem az erejét.


verse #20

Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben.


verse #21

Mit akartok? Vesszővel menjek hozzátok vagy szeretettel és szelíd lélekkel?

Chapters:


Books