Máté evangéliuma

chapter 17


Chapters:


verse #1

Hat nap múlva Jézus magához vette Pétert, Jakabot és annak testvérét, Jánost, és felvitte őket magukban egy magas hegyre.


verse #2

És elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig fehér lett, mint a fényesség.


verse #3

És íme, megjelent nekik Mózes és Illés, és beszélgettek vele.


verse #4

Péter pedig megszólalt, és azt mondta Jézusnak: Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építek itt három sátrat, neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.


verse #5

Még beszélt, amikor fényes felhő borította be őket, és szózat hallatszott a felhőből: Ez az én szeretett Fiam, akiben gyönyörködöm, őt hallgassátok.


verse #6

Amint a tanítványok ezt hallották, arcra borultak, és igen megijedtek.


verse #7

De Jézus hozzájuk lépett, megérintette őket, és így szólt: Keljetek fel, és ne féljetek!


verse #8

Akkor szemüket fölemelték, és senkit sem láttak, csak egyedül Jézust.


verse #9

Amikor a hegyről lejöttek, Jézus megparancsolta nekik: Senkinek se szóljatok e látomásról, amíg az Emberfia fel nem támad a halálból.


verse #10

És megkérdezték a tanítványai: Miért mondják hát az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?


verse #11

Ő pedig azt felelte: Illés csak­ugyan eljön előbb, és mindent helyreállít.


verse #12

De én azt mondom nektek, hogy Illés immár eljött, és nem ismerték meg őt, hanem azt tették vele, amit akartak. Így kell az Emberfiának is szenvednie tőlük.


verse #13

Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról beszél.


verse #14

Amikor leértek a sokasághoz, egy ember odament hozzá, térdre borult előtte,


verse #15

és így szólt: Uram, könyörülj a fiamon, mert holdkóros, és kegyetlenül szenved, gyakorta esik tűzbe és gyakorta vízbe.


verse #16

Elhoztam őt a tanítványaidhoz, de nem tudták meg­gyógyítani.


verse #17

Jézus pedig azt mondta: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek? Meddig tűrjelek még titeket? Vezessétek őt ide hozzám!


verse #18

Jézus megdorgálta az ördögöt, és az kiment belőle, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.


verse #19

Ekkor a tanítványok külön odamentek Jézushoz, és megkérdezték: Mi miért nem tudtuk kiűzni?


verse #20

Jézus pedig azt mondta nekik: A ti kicsinyhitűségetek miatt. Mert bizony mondom nektek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, az odamenne, és semmi sem volna lehetetlen nektek.


verse #21

Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által.


verse #22

Amikor pedig Galileában jártak, azt mondta nekik Jézus: Az Emberfia emberek kezébe adatik,


verse #23

megölik őt, de harmadnap feltámad. Ezen nagyon elszomorodtak.


verse #24

Amikor Kapernaumba értek, a templomi adószedők odamentek Péterhez, és azt kérdezték: A ti mesteretek nem fizeti a két drachmát?


verse #25

De igen – felelte. És amikor bement a házba, megelőzte őt a beszédben Jézus ezzel a kérdéssel: Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól vagy az idegenektől?


verse #26

Az idegenektől – hangzott a válasz. Tehát a fiak mentesek – mondta Jézus.


verse #27

De hogy ne botránkoztassuk meg őket, menj a tengerpartra, vesd be a horgot, és húzd ki az első halat, amely ráakad. Ha annak száját felnyitod, egy státert találsz benne: vedd ki, és add oda nekik értem és érted.

Chapters:


Books