capitolul 16
És tovább vonultak Élimből és elérkezett egész Izráel gyülekezete Szin sivatagához, amely Élim és Szinaj között van, a második hónap tizenötödik napján Egyiptomból való kivonulásuk után.
És zúgolódott Izráel egész gyülekezete Mózes és Áron ellen a sivatagban.
És szólottak hozzájuk Izráel fiai: Bár meghaltunk volna az Örökkévaló keze által Egyiptom országában, mikor ültünk a húsosfazék mellett, mikor kenyeret ehettünk jóllakásig, mert kihoztatok bennünket ebbe a sivatagba, hogy megöljétek ezt a nagy gyülekezetet éhhalállal.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Íme, én mint esőt hullatok nektek kenyeret az égből és ki fog menni a nép és szedni fog mindennap arra a napra valót, hogy ezzel próbára tegyem, vajjon fog-e járni az én törvényemben vagy nem?
És ha jön a hatodik nap, tartsák készletben, amit bevisznek és lesz az kétszerese annak, amit naponta szednek.
És szólott Mózes és Áron Izráel fiaihoz: Este meg fogjátok tudni, hogy az Örökkévaló vezetett ki benneteket Egyiptom országából.
És reggel meg fogjátok látni az Örökkévaló dicsőségét, amidőn meghallja zugolódástokat az Örökkévaló ellen, mert mik vagyunk mi, hogy ellenünk zúgolódtok?
És megmondta Mózes: Ez lesz majd, ha ad az Örökkévaló nektek este húst, hogy egyétek és reggel kenyeret, hogy jóllakjatok, amikor hallja az Örökkévaló a ti zúgolódástokat, amellyel ti ellene zúgolódtok, mert mik vagyunk mi? – Nem ellenünk van a ti zúgolódástok, hanem az Örökkévaló ellen.
És mondta Mózes Áronnak: Szólj Izráel fiainak egész gyülekezetéhez: közeledjetek az Örökkévaló színe elé, mert meghallotta zúgolódástokat!
És történt, midőn Áron szólt Izráel egész gyülekezetéhez: megfordultak a sivatag felé és íme az Örökkévaló dicsősége megjelent a borulatban.
És szólt az Örökkévaló Mózeshez következőképpen:
Hallottam Izráel fiainak zúgolódását; hirdesd nekik, mondván: szürkület idején húst fogtok enni és reggel jóllakhattok kenyérrel, és megtudjátok, hogy én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek!
És történt este; fölszálltak a fürjek és elborították a táborhelyet, reggel pedig volt a harmat lerakódása a tábor körül.
És fölszállt a harmat lerakódása, íme a sivatag felületén valami finom pikkelyszerű volt, finom mint a zuzmara a földön.
És látták azt Izráel fiai és szólott egyik a másikhoz: Mi ez? – mert nem tudták mi az. És mondá nekik Mózes; ez a kenyér, melyet az Örökkévaló adott nektek eledelül.
Ez az, amiről Isten meghagyta, szedegessetek belőle, kiki étke szerint, fejenként egy ómerrel, a lelkek száma szerint vigyen mindenki azoknak, akik sátrában vannak.
És így cselekedtek Izráel fiai és szedegettek, egyik többet, a másik kevesebbet.
És megmérték ómerrel és nem volt többje annak, aki többet szedett és nem volt kevesebbje annak, aki kevesebbet szedett, mindenki annyit szedett, amennyit elfogyaszthat.
És szólott hozzájuk Mózes: senki se hagyjon belőle reggelre.
De nem hallgattak Mózesre és néhányan meghagytak belőle reggelre és férgessé vált és elbűzhödött; és megneheztelt rájuk Mózes.
És azután szedték azt reggelente, minden reggel kiki étke szerint; mikor pedig a nap melegen sütött, elolvadt.
És történt a hatodik napon, kétannyi kenyeret szedtek, két ómert egy személyre és eljöttek a gyülekezet fejedelmei mind és elmondták Mózesnek.
Ő pedig szólt hozzájuk: ez az, amit meghagyott az Örökkévaló; pihenő ünnep, szentséges szombat lesz holnap az Örökkévalónak; amit megsüttök, süssétek, amit megfőztök, főzzétek, ami fölös pedig megmarad, tegyétek el magatoknak megőrzésre reggelig.
És félretették reggelig, amint megparancsolta Mózes és nem romlott el és féreg nem volt rajta.
És szólott Mózes: fogyasszátok el ma, mert szombat a mai nap az Örökkévaló tiszteletére; a mai napon nem találhatjátok a mezőn.
Hat napon át szedhetitek, de a hetedik nap szombat, azon nem lesz.
És történt a hetedik napon, kimentek néhányan szedegetni, de nem találtak.
És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Meddig vonakodtok megtartani parancsolataimat és tanításaimat?
Látjátok, hogy az Örökkévaló adta nektek a szombatot, azért ad ő nektek két napi kenyeret a hatodik napon; maradjon mindenki a maga helyén és ne menjen ki senki helyéről a hetedik napon!
És erre pihenést tartott a nép a hetedik napon.
És elnevezte azt Izráel háza mannának, és az olyan volt, mint a koriandrum magva, fehér, az íze pedig olyan, mint a mézes lepényé.
És szólott Mózes: ez az, amit a Örökkévaló elrendelt:egy teli ómerrel legyen belőle megőrzésre következő nemzedékeitek számára, hogy lássák a kenyeret, amelyet enni adtam nektek a sivatagban, midőn kivezettelek titeket Egyiptom országából.
És szólott Mózes Áronhoz: Végy egy üvegedényt és tégy abba egy ómer mannát és helyezd el azt az Örökkévaló előtt megőrzésre késő nemzedékeitek számára.
Amint megparancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy helyezte azt el Áron a bizonyság helye előtt megőrzésre.
Izráel gyermekei pedig negyven éven át ették a mannát, amíg elérkeztek a lakott földre; a mannát ették, amíg elérkeztek Kanaán országának határához.
Egy ómer pedig az éfának tizedrésze volt.
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly