Mózes ötödik könyve

capitolul 33


Capitole:


Mózes áldása


versetul 1

Ez pedig az áldás, mellyel megáldotta Mózes, Isten embere, Izrael fiait az ő halála előtt.


Bevezetés


versetul 2

És mondta: Az Örökkévaló Szinájról jött és sugárzott neki Széirről, fénylett Párán hegyéről és eljött a szentség tízezrei közül, jobbja felől a törvény tüze számukra.


versetul 3

És szerette is a népet, minden szentjei a te kezedben vannak és ők lábaidnál elterülve fogadják szózataidat.


versetul 4

A tan, melyet parancsolt nekünk Mózes, öröksége Jákob gyülekezetének.


versetul 5

Így lett királlyá Jesúrunban, midőn összegyűltek a nép fejei, együvé Izrael törzsei.


A törzsek megáldása
Reuvén


versetul 6

Éljen Rúben és meg ne haljon, hogy ne legyenek emberei csekély számmal.


Jehudá


versetul 7

Ezt pedig Júdáról; és mondta: Hallgasd meg, Örökkévaló, Júda szavát és népéhez vidd őt; hatalmával harcoljon magáért és segítsége elleneivel szemben te légy!


Lévi


versetul 8

Léviról mondta: Tummimod és Urimod jámbor férfiúdé, kit megkísértettél Másszóban, kivel pörlekedtél Merivó vizeinél;


versetul 9

aki mondta atyjáról és anyjáról: Nem láttam, testvéreit nem ismert és gyermekeiről nem tudott, mert szózatodat őrizték meg és szövetségedet tartották meg.


versetul 10

Tanítják rendeleteidre Jákobot és tanodra Izraelt, tesznek füstölőszert színed elé és égőáldozatot oltárodra.


versetul 11

Áldd meg, Örökkévaló, az ő erejét és keze munkája legyen kedves előtted; zúzd össze ellenei ágyékát és gyűlölőit, hogy föl ne támadjanak!


Benjámin


versetul 12

Benjáminról mondta: Az Örökkévaló kedveltje, bizton lakik mellette; védelmezi őt minden időben és vállai között lakozik.


József


versetul 13

Józsefről mondta: Isten áldotta az ő országa, az ég drágaságával, harmattal és az alant heverő mélység vizével;


versetul 14

a nap érlelte termésének drágaságával, mint a hónapok hajtásának drágaságával;


versetul 15

az ős hegyek javával és az örök halmok drágaságával;


versetul 16

az ország drágaságával és bőségével, mint a csipkebokorban lakozónak kegyével! Szálljon ez József fejére, feje tetejére testvérei koszorúzottjának!


versetul 17

Első fajzású tulka dísze ő neki és Reém szarvai az ő szarvai, azokkal döf le népeket, egyetemben a föld végéig; ezek pedig Efráim tízezrei és Menásse ezrei.


Zebúlon
Jiszáchár


versetul 18

Zebúlunnak mondta: Örvendj Zebúlun mentedben,
Isszáchár pedig sátraidban.


versetul 19

Népeket hívnak a hegyre, ott áldoznak igazságos áldozatokat, mert a tengerek bőségét szívják és a fövény rejtette kincseket.


Gád


versetul 20

Gádról mondta: Áldott, aki kiterjeszti Gád határát! Mint oroszlán tanyázik és szétszaggat kart; meg koponyát.


versetul 21

És kiszemelte magának a legelejét, mert ott van a törvényhozó része elrejtve; és járt a nép élén, végezte az Örökkévaló igazát és ítéleteit Izraellel.


Dán


versetul 22

Dánról mondta: Dán fiatal oroszlán, előront Básánból.


Náftáli


versetul 23

Náftáliról mondta: Náftáli jóllakva keggyel és telve az Örökkévaló áldásával, nyugatra és délre végy birtokot.


Áser


versetul 24

Ásérről mondta: Áldott a fiúk közül Ásér; legyen ő kedveltje testvéreinek és mártsa olajba lábát.


versetul 25

Vas és érc a te záraid és napjaiddal növekedik erőd is.


Befejezés: Isten kiapadhatatlan forrása Izrael biztonságának, gyarapodásának és győzelmének


versetul 26

Nincs olyan, mint az Isten, ó Jesúrun! Bejárja az eget segítségedre és fönségében a fellegeket.


versetul 27

Menedék az ősidők Istene és alant örök hatalom, elűzte előled az ellenséget és mondta Pusztítsd el!


versetul 28

Így lakott Izrael biztonságban, egymaga Jákob forrása, gabona és must országában, még ege is permetez harmatot.


versetul 29

Boldog vagy te Izrael ki olyan, mint te? nép, segítve az Örökkévalótól, ki segítséged pajzsa és fenséged kardja! Ellenségeid hízelegnek neked, te pedig az ő magaslataikat taposod.

Capitole:


Cărți