capitolul 24
Jehova ismét haragra gyúlt Izrael ellen, amikor valaki felindította ellenük Dávidot, ezt mondva: „Menj, és tarts népszámlálást Izraelben és Júdában.”
A király erre így szólt Joábhoz, a sereg vezéréhez, aki nála volt: „Kérlek, járd be Izrael minden törzsét Dántól Beér-Sebáig, és írjátok össze a népet, hogy megtudjam a nép létszámát.”
Joáb azonban ezt mondta a királynak: „Adja Jehova Istened, hogy százszorosára növekedjen a nép, és a saját szemével lássa ezt uram, a király! De miért akar uram, királyom ilyet tenni?”
Ám a király szava erősebb volt, mint Joábé és a sereg vezéreié. Így hát Joáb és a sereg vezérei kimentek a király színe elől, hogy megszámolják Izrael népét.
Átkeltek a Jordánon, és letáboroztak Aróernél, a völgy közepén fekvő várostól jobbra, és elmentek a gáditák felé és Jázerbe.
Aztán továbbmentek Gileádba és a Tahtim-Hodsi földjére, majd folytatták útjukat Dán-Jaánba, és elkanyarodtak Szidón felé.
Utána elmentek Tírusz erődjéhez és a hivviták meg a kánaániták minden városába, végül pedig eljutottak a júdabeli Negebbe, Beér-Sebába.
Így bejárták az egész országot, majd 9 hónap és 20 nap elteltével megérkeztek Jeruzsálembe.
Joáb ekkor átadta a királynak az összeírt nép számadatait. Izraelben 800 000 kardforgató férfi volt, Júdában pedig 500 000.
Dávidot azonban bántotta a lelkiismerete, miután megszámolta a népet. Ezért ezt mondta Jehovának: „Igen nagy bűnt követtem el azzal, amit tettem. Most azért kérlek, Jehova, bocsásd meg a te szolgád vétkét, mert nagyon ostobán cselekedtem.”
Amikor Dávid reggel fölkelt, Jehova ezt mondta Gád prófétának, Dávid látnokának:
„Menj, és mondd meg Dávidnak: »Ezt mondja Jehova: ’Három lehetőség közül választhatsz. Válassz, melyiket tegyem veled.’«”
Gád tehát bement Dávidhoz, és ezt mondta neki: „Hét éven át éhínség legyen az országodban? Vagy három hónapig menekülnöd kelljen ellenségeid elől, mert üldöznek? Vagy három napig járvány legyen az országodban? Most hát gondold át alaposan, hogy mit feleljek annak, aki küldött engem.”
Dávid erre így szólt Gádhoz: „Nagyon gyötrődöm emiatt. Inkább Jehova sújtson csapással, mert ő nagyon irgalmas, de emberek kezébe ne kerüljek.”
Jehova akkor előidézte, hogy járvány pusztítson Izraelben reggeltől fogva a meghatározott időig, úgyhogy meghalt a népből 70 000 ember Dántól Beér-Sebáig.
Amikor az angyal kinyújtotta a kezét Jeruzsálem felé, hogy elpusztítsa, Jehova sajnálatot érzett a csapás miatt, és így szólt az angyalhoz, aki pusztított a nép között: „Elég! Engedd le a kezed!” Jehova angyala ekkor a jebuszita Arauna szérűjének a közelében volt.
Amikor Dávid látta az angyalt, aki pusztította a népet, így szólt Jehovához: „Én vétkeztem, és én tettem rosszat. De ezek az emberek, ezek mit tettek? Engem sújtsál csapással, kérlek, és apám házát!”
Ezért hát azon a napon Gád bement Dávidhoz, és ezt mondta neki: „Menj fel, állíts oltárt Jehovának a jebuszita Arauna szérűjén.”
Dávid tehát felment Gád szavára, ahogy Jehova megparancsolta.
Amikor Arauna letekintett, és látta, hogy a király és a szolgái felé tartanak, rögtön kiment, és arcra borult a király előtt.
Arauna ezt kérdezte: „Miért jött uram, királyom a szolgájához?” Dávid így válaszolt: „Hogy megvegyem tőled a szérűt, és oltárt építsek Jehovának, hogy megszűnjön a népet sújtó csapás.”
Arauna azonban ezt mondta Dávidnak: „Vegye csak el uram, a király, és ajánlja csak fel, amit jónak lát. Itt vannak a marhák az égőáldozathoz, és a cséplőszán meg a marhák szerszámai tűzifának.
Mindezt odaadom neked, ó, király!” Ezután így szólt Arauna a királyhoz: „Legyen kegyes hozzád Jehova, a te Istened!”
A király azonban ezt mondta Araunának: „Nem. Inkább megveszem tőled. Nem mutatok be Jehova Istenemnek ingyen kapott égőáldozatokat.” Dávid tehát megvette a szérűt és a marhákat 50 ezüstsekelért.
És Dávid oltárt épített ott Jehovának, majd égőáldozatokat és közösségi áldozatokat ajánlott fel. Jehova ezek után válaszolt az országért mondott könyörgésekre, és megszűnt az Izraelt sújtó csapás.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly