Pál apostolnak a korinthusbeliekhez írt első levele

capitolul 3


Capitole:


versetul 1

Én sem szólhattam néktek, atyámfiai, mint lelkieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek.


versetul 2

Téjnek italával tápláltalak titeket és nem kemény eledellel, mert még nem bírtátok volna meg, sőt még most sem bírjátok meg:


versetul 3

Mert még testiek vagytok; mert a mikor írigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajjon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é?


versetul 4

Mert mikor egyik ezt mondja: Én Pálé vagyok; a másik meg: Én Apollósé; nem testiek vagytok-é?


versetul 5

Hát kicsoda Pál és kicsoda Apollós? Csak szolgák, kik által hívőkké lettetek, és pedig a mint kinek-kinek az Úr adta.


versetul 6

Én plántáltam, Apollós öntözött; de az Isten adja vala a növekedést.


versetul 7

Azért sem a ki plántál, nem valami, sem a ki öntöz; hanem a növekedést adó Isten.


versetul 8

A plántáló pedig és az öntöző egyek; de mindenik a maga jutalmát veszi a maga munkája szerint.


versetul 9

Mert Isten munkatársai vagyunk: Isten szántóföldje, Isten épülete vagytok.


versetul 10

Az Istennek nékem adott kegyelme szerint, mint bölcs építőmester, fundamentomot vetettem, de más épít reá. Kiki azonban meglássa mimódon épít reá.


versetul 11

Mert más fundamentomot senki nem vethet azon kívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus.


versetul 12

Ha pedig valaki aranyat, ezüstöt, drágaköveket, fát, szénát, pozdorját épít rá erre a fundamentomra;


versetul 13

Kinek-kinek munkája nyilván lészen: mert ama nap megmutatja, mivelhogy tűzben jelenik meg; és hogy kinek-kinek munkája minémű legyen, azt a tűz próbálja meg.


versetul 14

Ha valakinek a munkája, a melyet ráépített, megmarad, jutalmát veszi.


versetul 15

Ha valakinek a munkája megég, kárt vall. Ő maga azonban megmenekül, de úgy, mintha tűzön keresztül.


versetul 16

Nem tudjátok-é, hogy ti Isten temploma vagytok, és az Isten Lelke lakozik bennetek?


versetul 17

Ha valaki az Isten templomát megrontja, megrontja azt az Isten. Mert az Istennek temploma szent, ezek vagytok ti.


versetul 18

Senki se csalja meg magát. Ha valaki azt hiszi, hogy bölcs ti köztetek e világon, bolond legyen, hogy bölcscsé lehessen.


versetul 19

Mert e világ bölcsesége bolondság az Isten előtt. Mert meg van írva: Megfogja a bölcseket az ő csalárdságukban.


versetul 20

És ismét: Ismeri az Úr a bölcsek gondolatait, hogy hiábavalók.


versetul 21

Azért senki se dicsekedjék emberekkel. Mert minden a tiétek.


versetul 22

Akár Pál, akár Apollós, akár Kéfás, akár világ, akár élet, akár halál, akár jelenvalók, akár következendők, minden a tiétek.


versetul 23

Ti pedig Krisztusé, Krisztus pedig Istené.

Capitole:


Cărți