Mózes első könyve a teremtésről

capitolul 15


Capitole:


versetul 1

E dolgok után lőn az Úr beszéde Ábrámhoz látomásban, mondván: Ne félj Ábrám: én paizsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges.


versetul 2

És monda Ábrám: Uram Isten, mit adnál énnékem, holott én magzatok nélkűl járok, és az, a kire az én házam száll, a Damaskusbeli Eliézer?


versetul 3

És monda Ábrám: Ímé énnékem nem adtál magot, és ímé az én házam szolgaszülöttje lesz az én örökösöm.


versetul 4

És ímé szóla az Úr ő hozzá, mondván: Nem ez lesz a te örökösöd: hanem a ki a te ágyékodból származik, az lesz a te örökösöd.


versetul 5

És kivivé őt, és monda: Tekints fel az égre, és számláld meg a csillagokat, ha azokat megszámlálhatod; - és monda nékie: Igy lészen a te magod.


versetul 6

És hitt az Úrnak és tulajdoníttaték az őnéki igazságul.


versetul 7

És monda néki: Én vagyok az Úr, ki téged kihoztalak Úr-Kaszdimból, hogy néked adjam e földet, örökségedűl.


versetul 8

És monda: Uram Isten, miről tudhatom meg, hogy öröklöm azt?


versetul 9

És felele néki: Hozz nékem egy három esztendős üszőt, egy három esztendős kecskét, és egy három esztendős kost, egy gerliczét és egy galambfiat.


versetul 10

Elhozá azért mind ezeket, és kétfelé hasítá azokat, és mindeniknek fele részét a másik fele része átellenébe helyezteté; de a madarakat nem hasította vala kétfelé.


versetul 11

És ragadozó madarak szállának e húsdarabokra, de Ábrám elűzi vala azokat.


versetul 12

És lőn naplementekor, mély álom lepé meg Ábrámot, és ímé rémülés és nagy setétség szálla ő reá.


versetul 13

És monda az Úr Ábrámnak: Tudván tudjad, hogy a te magod jövevény lesz a földön, mely nem övé, és szolgálatra szorítják, és nyomorgatják őket négyszáz esztendeig.


versetul 14

De azt a népet, melyet szolgálnak, szintén megítélem én, és annakutánna kijőnek nagy gazdagsággal.


versetul 15

Te pedig elmégy a te atyáidhoz békességgel, eltemettetel jó vénségben.


versetul 16

Csak a negyedik nemzedék tér meg ide; mert az Emoreusok gonoszsága még nem tölt be.


versetul 17

És mikor a nap leméne és setétség lőn, ímé egy füstölgő kemencze, és tüzes fáklya, mely általmegyen vala a húsdarabok között.


versetul 18

E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, mondván: A te magodnak adom ezt a földet Égyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátes folyóvízig.


versetul 19

A Keneusokat, Kenizeusokat, és a Kadmoneusokat.


versetul 20

A Hittheusokat, Perizeusokat, és a Refeusokat.


versetul 21

Az Emoreusokat, Kananeusokat, Girgazeusokat, és a Jebuzeusokat.

Capitole:


Cărți