Sámuel második könyve

capitolul 22


Capitole:


versetul 1

Dávid pedig ezt az éneket mondotta az Úrnak azon a napon, mikor az Úr megszabadítá őt minden ellenségeinek kezéből, és a Saul kezéből.


versetul 2

És monda: Az Úr az én kősziklám és kőváram, és szabadítóm nékem.


versetul 3

Az Isten az én erősségem, ő benne bízom én. Paizsom nékem ő s idvességemnek szarva, erősségem és oltalmam. Az én idvezítőm, ki megszabadítasz az erőszakosságtól.


versetul 4

Az Úrhoz kiáltok, a ki dícséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.


versetul 5

Mert halál hullámai vettek engem körül, Az istentelenség árjai rettentettek engem;


versetul 6

A pokol kötelei vettek körül, S a halál tőrei estek reám.


versetul 7

Szükségemben az Urat hívtam, S az én Istenemhez kiáltottam: És meghallá lakóhelyéről szavamat, S kiáltásom eljutott füleibe.


versetul 8

Akkor rengett és remegett a föld, Az égnek fundamentumai inogtak, És megrendülének, mert haragudott Ő.


versetul 9

Füst szállt fel orrából, És emésztő tűz szájából, Izzószén gerjedt belőle.


versetul 10

Lehajtá az eget és leszállt, És homály volt lábai alatt.


versetul 11

A Khérubon ment és röpült, És a szelek szárnyain tünt fel.


versetul 12

Sötétségből maga körül sátrakat emelt, Esőhullást, sürű felhőket.


versetul 13

Az előtte levő fényességből Izzó szenek gerjedének.


versetul 14

És dörgött az égből az Úr, És a Magasságos hangot adott.


versetul 15

Ellövé nyilait és szétszórta azokat, Villámot, és összekeverte azokat.


versetul 16

És meglátszottak a tenger örvényei, S a világ fundamentumai felszínre kerültek, Az Úrnak feddésétől, Orra leheletének fúvásától.


versetul 17

Lenyúlt a magasságból és felvett engem, S a mélységes vizekből kihúzott engem.


versetul 18

Hatalmas ellenségimtől megszabadított engem; Gyűlölőimtől, kik hatalmasabbak valának nálam.


versetul 19

Reámtörtek nyomorúságom napján, De az Úr gyámolóm volt nékem.


versetul 20

Tágas helyre vitt ki engem, Kiragadott, mert jóakaróm nékem.


versetul 21

Az Úr megfizetett nékem igazságom szerint, Kezeimnek tisztasága szerint fizetett meg nékem.


versetul 22

Mert megőriztem az Úrnak utait, S gonoszul nem szakadtam el Istenemtől.


versetul 23

Mert ítéletei mind előttem vannak, S rendeléseitől nem távoztam el.


versetul 24

Tökéletes voltam előtte, s őrizkedtem rosszaságomtól.


versetul 25

Ezért megfizet nékem az Úr igazságom szerint, Szemei előtt való tisztaságom szerint.


versetul 26

Az irgalmashoz irgalmas vagy, A tökéletes vitézhez tökéletes vagy.


versetul 27

A tisztához tiszta vagy, A visszáshoz pedig visszás.


versetul 28

Segítesz a nyomorult népen, Szemeiddel pedig megalázod a felfuvalkodottakat.


versetul 29

Mert te vagy az én szövétnekem, Uram, S az Úr megvilágosítja az én sötétségemet.


versetul 30

Mert veled harczi seregen is átfutok, Az én Istenemmel kőfalon is átugrom.


versetul 31

Az Istennek útja tökéletes; Az Úrnak beszéde tiszta; Paizsa ő mindeneknek, a kik ő benne bíznak.


versetul 32

Mert kicsoda volna Isten az Úron kivül? S kicsoda kőszikla a mi Istenünkön kivül?


versetul 33

Isten az én erős kőváram, Ki vezérli az igaznak útját.


versetul 34

Lábait olyanná teszi, mint a szarvasé, S magas helyekre állít engem.


versetul 35

Kezeimet harczra tanítja, Hogy az érczív karjaim által törik el.


versetul 36

Idvességednek paizsát adtad nékem, S kegyelmed nagygyá tett engem.


versetul 37

Lépéseimet kiszélesítetted alattam. És bokáim meg nem tántorodtak.


versetul 38

Üldözöm ellenségeimet és elpusztítom őket, Nem térek vissza, míg meg nem semmisítem őket.


versetul 39

Megsemmisítem, eltiprom őket, hogy fel nem kelhetnek, Lábaim alatt hullanak el.


versetul 40

Mert te erővel öveztél fel engem a harczra, Lenyomtad azokat, kik ellenem támadtak.


versetul 41

Megadtad, hogy ellenségeim hátat fordítottak nékem, Gyülölőim, a kiket elpusztítottam én,


versetul 42

Felnéztek, de nem volt, ki megszabadítsa, Az Úrhoz, de nem felelt nékik.


versetul 43

Szétmorzsolom őket, mint a föld porát, Összezúzom, mint az utcza sarát, széttaposom őket.


versetul 44

Megmentettél népemnek pártoskodásaitól, Népeknek fejéül tartasz fenn engemet, Oly nép szolgál nékem, melyet nem ismertem.


versetul 45

Idegen fiak hizelkednek nékem, S egy hallásra engedelmeskednek,


versetul 46

Idegen fiak elcsüggednek, S váraikból reszketve jőnek elő.


versetul 47

Él az Úr és áldott az én kősziklám. Magasztaltassék az Isten, idvességem kősziklája.


versetul 48

Isten az, ki bosszút áll értem, S alám hajtja a népeket.


versetul 49

Ki megment engem ellenségeimtől, Te magasztalsz fel engem az ellenem támadók fölött, S az erőszakos embertől megszabadítasz engem.


versetul 50

Dícsérlek azért téged, Uram, a pogányok között, S nevednek dícséretet éneklek.


versetul 51

Nagy segítséget ad az ő királyának, Irgalmasságot cselekszik felkentjével, Dáviddal és az ő magvával mindörökké!

Capitole:


Cărți