Ézsaiás próféta könyve

capitolul 41


Capitole:


Isten szabadulással biztatja népét


versetul 1

Hallgassatok rám, szigetek! Újuljon meg a nemzetek ereje! Jöjjenek ide, azután beszéljenek, szálljunk perbe egymással!


versetul 2

Ki indította el napkeletről azt, akinek lépteit győzelem kíséri? Ki adja hatalmába a népeket, hogy királyokat tiporjon le? Porrá zúzza őket fegyvere, íja előtt szétszóródnak, mint a pelyva.

Ezsd 1,1; Ézs 45,1; Ézs 46,11; Ézs 48,14


versetul 3

Üldözi őket, háborítatlanul nyomul előre, lába is alig éri az ösvényt.


versetul 4

Ki tette ezt, ki vitte véghez? Ki hívja elő örök idők óta a nemzedékeket? Én, az Úr vagyok az első, és én mindvégig ugyanaz maradok.

Ézs 44,6; Ézs 48,12; Jel 1,8; Jel 4,8


versetul 5

Látják ezt a szigetek, és megijednek, a föld szélein is remegni kezdenek, közelednek egymáshoz, és összejönnek.


versetul 6

Egyik a másikat támogatja, és ezt mondják egymásnak: Légy erős!

Ézs 40,18; Ézs 44,9; Ézs 46,6


versetul 7

Biztatja a kovács az ötvöst, a kalapáccsal egyengető azt, aki az üllőt veri, és ezt mondja a forrasztásról: Jól van! – és megerősíti szegekkel, hogy majd ne inogjon.


versetul 8

De te, szolgám, Izráel, Jákób, akit kiválasztottam, barátomnak, Ábrahámnak utóda!

5Móz 7,6; 5Móz 14,2; 2Krón 20,7; Zsolt 135,4; Ézs 43,10; Ézs 44,1; Ézs 45,4; Lk 1,54; Zsid 2,16; Jak 2,23


versetul 9

A föld végén ragadtalak meg, annak legszéléről hívtalak el. Ezt mondtam neked: Szolgám vagy! Kiválasztottalak, nem vetlek el téged!


versetul 10

Ne félj, mert én veled vagyok, ne csüggedj, mert én vagyok Istened! Megerősítelek, meg is segítelek, sőt győzelmes jobbommal támogatlak.

Ézs 43,1; ApCsel 18,9


versetul 11

Megszégyenülnek és gyalázatra jutnak mindazok, akik gyűlölnek téged. Semmivé lesznek, elpusztulnak, akik veled perbe szállnak.

2Móz 23,22; Ézs 60,12


versetul 12

Keresed, és nem találod azokat, akik téged támadnak. Megsemmisülnek teljesen, akik ellened harcolnak.


versetul 13

Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom a jobbodat, és ezt mondom neked: Ne félj, én megsegítelek!


versetul 14

Ne félj, férgecske Jákób, maroknyi Izráel! Én megsegítelek – így szól az Úr, a te megváltód, Izráel Szentje. –

Jób 25,6; Zsolt 22,7; Ézs 43,3


versetul 15

Új és éles fogú cséplőszánná teszlek. Hegyeket csépelsz és törsz össze, halmokat zúzol pozdorjává.

Mik 4,13


versetul 16

Feldobod őket, és a szél elhordja, a szélvihar szétszórja őket. Te pedig ujjongani fogsz az Úrnak, dicsekedni fogsz Izráel Szentjével.


versetul 17

A nincstelenek és szegények vizet keresnek, de nincs, nyelvük kiszárad a szomjúságtól. De én, az Úr, meghallgatom őket, én, Izráel Istene, nem hagyom el őket.


versetul 18

A kopár hegyeken folyókat fakasztok, a völgyek mélyén forrásokat, a pusztát bővizű tóvá változtatom és a szomjú földet vizek forrásává.

Zsolt 107,35; Ézs 35,6; Ézs 43,19; Ézs 44,3


versetul 19

A pusztában cédrust növesztek meg akáciát, mirtuszt és olajfát, a kietlen tájon borókát ültetek, kőrist és ciprusfát.


versetul 20

Hadd lássák, és hadd tudják meg, vegyék észre, és értsék meg, hogy az Úr keze vitte ezt végbe, Izráel Szentje teremtette.


Egyedül az Úr az Isten


versetul 21

Álljatok elő peres ügyetekkel! – mondja az Úr. Adjátok elő érveiteket! – mondja Jákób királya.

Ézs 43,9; Ézs 44,7


versetul 22

Adják elő és mondják meg nekünk, hogy mi fog történni! Mondják meg, mi volt régen, hadd szívleljük meg; jelentsék ki nekünk, mi fog következni, hadd tudjuk meg a jövendőt!


versetul 23

Mondjátok meg, mi lesz ezután, hadd tudjuk meg, istenek vagytok-e? Tegyetek akár jót, akár rosszat, hadd lássuk azokat csodálkozva!


versetul 24

De ti semmik vagytok, semmit sem ér, amit tesztek, utálatos dolog, ha valaki titeket választ.

Zsolt 97,7; Ézs 42,17


versetul 25

Elindítottam északról azt, aki eljött, napkeletről azt, aki hirdeti nevemet. Széttiporja a helytartókat, mint a nyers vályogot, ahogy a fazekas az agyagot széttapossa.

Ézs 10,6; Ézs 45,1; Ézs 46,11; Mik 7,10; Zak 10,5


versetul 26

Ki mondta meg ezt régen, hogy tudhatnánk, jó előre, hogy azt mondhatnánk: igaz! Senki sem mondta meg, senki sem hirdette, senki sem hallotta szavaitokat.

Ézs 40,9; Ézs 43,10; Ézs 48,3; Ézs 52,7


versetul 27

Én mondtam először Sionnak: Itt vannak már! Én küldtem Jeruzsálembe az örömhírhozót.

Ézs 40,9; Ézs 52,7; Náh 2,1


versetul 28

Szétnézek, de nincs köztük senki, aki tanácsot adhatna. Ha megkérdezném őket, egy szót se szólnának.

Ézs 40,13; Ézs 43,12


versetul 29

Mert semmik ők mindahányan, semmit sem érnek tetteik! Bálványaik csak olyanok, mint a puszta szél.

Zsolt 115,4; Zsolt 135,15

Capitole:


Cărți