Jób könyve

capitolul 9


Capitole:


Jób második válasza: Istennek mindig igaza van


versetul 1

Ekkor megszólalt Jób, és ezt mondta:


versetul 2

Igaz, tudom, hogy így van: hogy is lehetne igaza az embernek Istennel szemben?

Zsolt 143,2; Ézs 45,9


versetul 3

Ha kedve támadna vele perbe szállni, ezer kérdés közül egyre sem tudna válaszolni.


versetul 4

Bölcs szívű és hatalmas erejű ő: ki tudna ellene szegülve épségben maradni?


versetul 5

Hegyeket mozdít el, és nem tudják, hogy ő forgatta föl haragjában.


versetul 6

Kimozdítja helyéből a földet, oszlopai is belerendülnek.


versetul 7

Ha parancsol a napnak, nem ragyog fel, és pecséttel zárja le a csillagokat.


versetul 8

Egymaga feszítette ki az eget, lépdel a tenger hullámhegyein.

Zsolt 104,2


versetul 9

Ő alkotta a Nagy Medvét és a Kaszáscsillagot, a Fiastyúkot és a Dél csillagait.

Ám 5,8


versetul 10

Hatalmas dolgokat művel kikutathatatlanul, csodás dolgokat megszámlálhatatlanul.


versetul 11

Elvonul fölöttem, de nem látom, elsuhan, de nem veszem észre.


versetul 12

Ha elragad valamit, ki akadályozhatja meg? Ki mondhatja neki: Mit teszel?


versetul 13

Isten nem fogja vissza haragját, meghunyászkodnak előtte Rahab segítői is.


versetul 14

Hát én hogy felelhetnék meg neki, hogy találhatnék megfelelő szavakat ellene?


versetul 15

Ha igazam volna, sem ellenkezhetnék vele; mint bírámhoz, könyörögnöm kellene.


versetul 16

Ha kiáltanék és válaszolna, akkor sem hinném, hogy figyel hangomra.


versetul 17

Hiszen viharral kerget engem, ok nélkül szaporítja sebeimet.


versetul 18

Nem hagyja, hogy lélegzethez jussak, keserűséggel tölt el engem.


versetul 19

Az erőszakra azt mondja: Nálam nincs erősebb! A törvénykezésre pedig: Ki merne bevádolni engem?


versetul 20

Ha igazam lenne is, bűnösnek mondana szája, ha feddhetetlen lennék is, hamisnak tartana.


versetul 21

Feddhetetlen vagyok! Nem törődöm magammal, megvetem az életemet.

Zsolt 73,13; Préd 9,2


versetul 22

Már úgyis mindegy, kimondom tehát: Véget vet feddhetetlennek és bűnösnek egyaránt.


versetul 23

Ha ostora hirtelen megöl valakit, ő csak gúnyolódik az ártatlan kétségbeesésén.


versetul 24

Bűnös ember kezébe jut az ország, elfedi a bírák arcát. Ki teszi ezt, ha nem ő?


versetul 25

Napjaim gyorsabbak a futárnál, elszaladnak, nem látnak semmi jót.


versetul 26

Elsuhannak, mint a sáscsónak, vagy ahogyan a sas lecsap zsákmányára.


versetul 27

Ha ezt mondom: El akarom felejteni panaszomat, vidámra akarom változtatni arcomat,


versetul 28

megborzadok sok fájdalmamban. Tudom, hogy nem tartasz ártatlannak.


versetul 29

Ha tehát bűnös vagyok, minek fárasszam magam hiába?


versetul 30

Ha hóban mosakodnám is, ha lúggal tisztítanám is kezemet,

Jer 2,22


versetul 31

akkor is sárba taszíthatsz, még ruháim is utálnának engem.


versetul 32

Mert ő nem ember, mint én, akinek azt felelhetném: Vigyük bíró elé a vitánkat!


versetul 33

Nincs is köztünk döntőbíró, aki mindkettőnkre rátehetné kezét.


versetul 34

Ha levenné rólam vesszejét, és rettentése nem ijesztene,


versetul 35

akkor beszélnék, és nem félnék tőle, hiszen erre magamtól semmi okom sincsen.

Capitole:


Cărți