capitolul 7
Amikor fölépült a várfal, fölszereltettem az ajtószárnyakat, és szolgálatba állították a kapuőröket, az énekeseket meg a lévitákat.
→ 1Krón 23
Jeruzsálem parancsnokává testvéremet, Hanánít és Hananját, a várnagyot neveztem ki, mert ő megbízhatóbb és istenfélőbb volt a többségnél.
Meghagytam nekik, hogy ne nyissák ki addig Jeruzsálem kapuit, amíg melegen nem süt a nap, és még mielőtt lemenne, csukják be az ajtószárnyakat, és reteszeljék be őket. Jeruzsálem lakói közül pedig állítsanak őröket: egyeseket az őrhelyekre, másokat meg a saját házukkal szemben.
A város igen nagy kiterjedésű, de gyér népességű volt, és a házak még nem voltak fölépítve.
Ekkor Isten azt a gondolatot adta nekem, hogy gyűjtsem össze az előkelőket, az elöljárókat és a népet, hogy származási jegyzéket készítsünk. Megtaláltam a származási jegyzékét azoknak, akik elsőként tértek haza, és abban ezt találtam följegyezve:
A Júda tartományából valók közül ezek tértek haza a száműzetésből – Nebukadneccar, Babilónia királya vitte őket fogságba, de visszatérhettek Jeruzsálembe és Júdába, ki-ki a maga városába –,
és jöttek meg Zerubbábellel, Jésúával, Nehemjával, Azarjával, Raamjával, Nahamáníval, Mordokajjal, Bilsánnal, Miszperettel, Bigvajjal, Rehúmmal és Baanával.
Az Izráel népéhez tartozó férfiak szám szerint a következők voltak:
Parósnak kétezer-százhetvenkét leszármazottja,
Sefatjának háromszázhetvenkét leszármazottja,
Árahnak hatszázötvenkét leszármazottja,
Pahat-Móábnak Jésúa és Jóáb ágán kétezer-nyolcszáztizennyolc leszármazottja,
Élámnak ezerkétszázötvennégy leszármazottja,
Zattúnak nyolcszáznegyvenöt leszármazottja,
Zakkajnak hétszázhatvan leszármazottja,
Binnújnak hatszáznegyvennyolc leszármazottja,
Bébajnak hatszázhuszonnyolc leszármazottja,
Azgádnak kétezer-háromszázhuszonkét leszármazottja,
Adóníkámnak hatszázhatvanhét leszármazottja,
Bigvajnak kétezer-hatvanhét leszármazottja,
Ádínnak hatszázötvenöt leszármazottja,
Átérnak Hizkijjá ágán kilencvennyolc leszármazottja,
Hásumnak háromszázhuszonnyolc leszármazottja,
Bécajnak háromszázhuszonnégy leszármazottja,
Hárífnak száztizenkét leszármazottja,
Gibeónnak kilencvenöt leszármazottja.
Betlehemiek és Netófából valók száznyolcvannyolcan voltak,
Anátótból valók százhuszonnyolcan,
bét-azmávetiek negyvenketten,
kirjat-jeárímiak, kefíráiak és beérótiak hétszáznegyvenhárman,
rámáiak és gebaiak hatszázhuszonegyen,
Mikmászból valók százhuszonketten,
Bételből és Ajból valók százhuszonhárman,
a másik Nebóból valók ötvenketten,
a másik Élámból valók ezerkétszázötvennégyen,
hárimiak háromszázhúszan,
jerikóiak háromszáznegyvenöten,
lódiak, hádídiak és ónóiak hétszázhuszonegyen,
szenááiak pedig háromezer-kilencszázharmincan voltak.
A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman,
Immér leszármazottai ezerötvenketten,
Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten,
Hárim leszármazottai ezertizenheten.
A léviták a következők voltak: Jésúa, Bání, Kadmíél és Hódavjá leszármazottai hetvennégyen.
Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai száznegyvennyolcan.
A kapuőrök ezek voltak: Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai százharmincnyolcan.
Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai,
Kérósz fiai, Szíá fiai, Pádón fiai,
Lebáná fiai, Hagábá fiai, Salmaj fiai,
Hánán fiai, Giddél fiai, Gahar fiai,
Reájá fiai, Recín fiai, Nekódá fiai,
Gazzám fiai, Uzzá fiai, Pászéah fiai,
Bészaj fiai, Meúním fiai, Nefúszím fiai,
Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai,
Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai,
Barkósz fiai, Szíszerá fiai, Temah fiai,
Necíah fiai, Hatífá fiai.
Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Szóferet fiai, Perúdá fiai,
Jaalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai,
Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebájím fiai és Ámón fiai.
A templomszolgáknak és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak.
Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, azt, hogy valóban Izráelből valók:
Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszáznegyvenketten.
A papok közé tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez utóbbi a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla kapta a nevét.
Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papi szolgálattól.
A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal.
Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt,
azonkívül hétezer-háromszázharminchét szolga és szolgálóleány meg kétszáznegyvenöt énekes és énekesnő.
Volt négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk.
A családfők egy része adakozott az építkezésre. A királyi helytartó ezer aranydrahmát adott át a kincstárnak meg ötven hintőedényt és ötszázharminc papi köntöst.
Néhány családfő húszezer aranydrahmát és kétezer-kétszáz ezüstminát adott az építkezés költségeire.
A nép többi része pedig húszezer aranydrahmát, kétezer ezüstminát és hatvanhét papi köntöst adott.
A papok, a léviták, a kapuőrök és az énekesek, a köznépből valók és a templomszolgák, tehát egész Izráel letelepedett a maga városaiban. A hetedik hónap kezdetére már saját városaikban laktak Izráel fiai.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly