A Zsoltárok könyve

Psalmul 10


Capitole:


Isten az elnyomottak reménysége


versetul 1

Uram, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el a szükség idején?


versetul 2

A bűnösök gőgjükben üldözik a nincstelent, de saját ármánykodásuk veszejti el őket.


versetul 3

Dicsekszik kapzsiságával a bűnös, és áldást mond a haszonleső, de ezzel megcsúfolja az Urat.


versetul 4

Fennhéjázva mondja a bűnös: Nem lesz számonkérés, nincs Isten! Ez minden gondolata.

Zsolt 14,1


versetul 5

Útjai mindenkor eredményesek, azt hiszi, hogy messze van ítéleted, semmibe veszi ellenségeit.


versetul 6

Azt mondja magában: Nem rendülök meg, nemzedékek váltják egymást, de engem nem ér baj.


versetul 7

Szája tele van átokkal, csalással és durvasággal, nyelve nyomorúságot és bajt okoz.

Róm 3,14


versetul 8

Ólálkodik a házak körül, titokban meggyilkolja az ártatlant, szeme a gyámoltalant figyeli.


versetul 9

Lesben áll rejtekhelyén, mint oroszlán a bozótban. Lesi, hogy elragadhassa a nincstelent. Kiveti hálóját, és elragadja a nincstelent.


versetul 10

Szétzúzza, levágja a gyámoltalanokat, ha a körmei közé jutnak.


versetul 11

Azt mondja magában: Elfelejtett Isten, eltakarta arcát, nem lát meg soha!

Zsolt 94,7


versetul 12

Állj elő, Uram, emeld föl kezedet, Istenem! Ne feledkezz meg a nincstelenekről!


versetul 13

Miért vetheti meg Istent a bűnös? Miért mondhatja magában: Nem lesz számonkérés?!


versetul 14

Pedig te látod a vészt és a bánatot, rátekintesz, és kezedben tartod. Rád bízhatja magát a gyámoltalan, az árvának te vagy a segítője.

Zsolt 68,6


versetul 15

Törd össze a bűnös hatalmát, a gonosztól kérd számon bűnét, hogy nyoma se maradjon!


versetul 16

Király lesz az Úr mindörökké, a pogányok pedig kivesznek országából.


versetul 17

Az alázatosok kívánságát meghallgatod, Uram. Megerősíted szívüket, feléjük fordítod füledet,


versetul 18

véded az árva és elnyomott ügyét, hogy ne hatalmaskodjék többé senki a földön.

Capitole:


Cărți