capitolul 1
kezdetben vala az beszéd, és az beszéd az Istennél vala, és Isten vala az beszéd.
ez kezdetben az Istennél vala.
mindenek őáltala lettenek, és az, mi lett, semmi őnála nélkül nem lett.
őbenne élet vala, és az élet világosság vala az embereknek,
és az világosság az sötétségben világosságot ad, és az sötétség őtet meg nem foglalá.
vala egy ember, ki istenétől bocsáttatott vala követül, kinek János vala neve.
ez eljöve tanúbizonyság tenni, hogy bizonyságot tenne az világosságról, hogy mindenek hitre térnének őáltala.
az nem az világosság vala, hanem azért bocsáttatott vala, hogy tanúbizonyságot tenne az világosságról.
az vala az igaz világosság, ki megvilágosít minden embert, ki ez világra jő.
ez világon vala, és ez világ őáltala lőn, és ez világ őtet nem ismere.
az ő tulajdonába jöve, és az ő tulajdon népei őtet be nem fogadák.
de valamennyibe fogadák őtet, ezt tevé azokkal, hogy az Istennek fiai lehetnének, kik az ő nevébe hitre tértenek volna.
kik nem vérükből, sem testnek akaratjából, sem férfiúnak akaratjából, hanem az Istentől születtetének.
és az beszéd testté lőn, és hajlékot szerze magának mibennünk, és nézzük az ő dicsőségben való voltát, mint egyetlen egy szülöttnek atyjától való dicsőségben való voltát, ki teljes isteni kedvvel és igazsággal.
János tanúbizonyságot teszen őróla, és kiált ezt mondván. az vala, az kiről én ezt mondom vala, ki énutánam jővén, énelőttem járó kezde lenni, mert énelőttem való vala.
és mind mi az ő teljes voltából vettünk, és isteni kedvet isteni kedvért.
mert az ó törvény Mózesnek általa adattaték, az isteni kedv és az igazság az Jézus Krisztus által támada.
Istent soha senki nem látta. az egyetlen egy fiú, ki az atyjának kebelében vagyon, ő hirdette ki,
és ez az Jánosnak tanúbizonysága, melyet tőn, mikoron az zsidók Jeruzsálemből papokat és Lévitákat bocsátanak vala őhozzá, hogy ilyen kérdést tennének őtőle. ki vagy te?
és igaz vallást tőn, és tagadást nem tőn. és igazán megvallá, hogy nem volna ő az Krisztus.
és megkérdék őtet. tehát mi? Illés vagy-e te? és mondá, nem vagyok. amaz próféta vagy-e te? és felele, nem.
mondának annak okáért őneki. ki vagy? hogy feleletet tegyünk azoknak, az kik minket elbocsáttanak? mit mondasz tenmagadról?
mondá. én kiáltónak szava vagyok az pusztában, egyengessétek az Úristennek útját, miként Ézsaiás próféta megmondotta.
és az kik ő hozzá bocsáttattanak vala, az farizeusok közül valók valának.
és megkérdék őtet, és mondának őneki. tehát miért keresztelsz, ha te nem vagy az Krisztus, sem Illés, sem próféta?
felele János, és mondá. én vízzel keresztelek, de tiközöttetek áll az, az kit ti nem tudtok.
ő az, ki mikor énutánam jönne, énelőttem járó kezde lenni, kinek én méltó nem vagyok, hogy sarujának szíját megoldjam.
ezek Betániában lőnek Jordán elve, holott az János keresztel vala.
az utána való napon látta az János az Jézust, hogy őhozzá jő. és mond. íme az Istennek báránya, ki elviszi ez világnak bűnét,
ez az, kiről ezt mondom vala. énutánam jő egy férfiú, ki énelőttem járó kezde lenni, mert énelőttem való vala,
és én nem tudom vala őtet, de én annak okáért jöttem vízzel keresztelvén, hogy az Izraelnek fiainak kijelentessék.
és tanúbizonyságot tőn János ezt mondván. látám az Szentlelket galamb képében az mennyországból leszállani, és őrajta marada,
és én nem ismertem volt őtet. de az, ki engemet elbocsáta, hogy vízzel keresztelnék, az mondá énnekem, valakire látandod az Szentlelket leszállani, és őrajta maradni, az az, ki Szentlélekkel keresztel.
és én látám, és tanúbizonyságot tevék róla, hogy az legyen az Istennek fia.
az utána való napon ismét áll vala János, és az ő tanítványainak közül kettő.
és mikoron látta volna az Jézust, hogy menne, mondá: íme az Istennek báránya.
és az ő két tanítványa meghallá az ő szavát, és Jézust követék,
hátrafordulván kediglen az Jézus látá őket, hogy őtet követnék. és mondá őnekik: mit kerestek? és azok mondának őneki. rabbi, mely megmagyarázva ezt teszi: mester, holott lakozol?
mond őnekik: jőjetek el, és lássátok meg. elmenének, és megláták holott lakoznék. és az napon ő őnála maradának. vala kediglen közel tíz óra.
az két tanítványnak közüle, kik az Jézust az Jánostól hallották vala, és őtet követik vala, egyik vala András, Simon Péternek atyjafia.
ez először megtalálá az ő atyjafiát Simont, és mondá őneki. megtalálónk az Messiást, mely magyarázva ezt teszi: megkenetett,
és az Jézushoz vivé őtet. és az Jézus őrá nézvén mondá: te vagy az Simon, az Jónának fia, te Kéfásnak hívattatol jövendőre, mely magyarázva ezt teszi: kő.
az után való napon akara az Jézus kimenni Galileába. és megtalálá az Fülöpöt, és mondá őneki. kövess engemet.
vala kediglen Fülöp Betszaidából, Andrásnak és Péternek városából való.
találja Fülöp az Natanaelt, és mond őneki. megtalálónk az Názáretbeli Jézust, az Józsefnek fiát, kiről írt Mózes az törvényben, és az próféták.
és mondá őneki Natanael: Názáretből lehet-e valami jó? mondá őneki Fülöp. jövel és lásd meg.
látá az Jézus az Natanaelt, hogy őhozzá menne, és mond őróla. íme bizony Izraelnek fia, kiben álnokság nincsen.
mondá őneki Natanael: honnan ismersz engemet? felele az Jézus, és mondá őneki. minek előtte Fülöp elhívna tégedet, mikoron az fügefa alatt volnál, látlak vala tégedet.
felele Natanael, és mondá őneki: rabbi, te vagy az Istennek Fia, te vagy az Izraelnek királya.
felele az Jézus, és mondá őneki: hogy mivel azt mondám teneked, látlak vala tégedet az fügefa alatt, hiszel énbennem, ezeknél nagyobbakat fogsz látni.
és mond őneki: bizony bizony mondom tinektek, ennek utána az mennyországot nyitva fogjátok látni, és az Istennek angyalait felmenni, és leszállani az embernek Fiára.
Software-ul își propune să conecteze pe toți cu textul Bibliei printr-o interfață rapid accesibilă și personalizabilă.
Numele face referire atât la conectivitate, cât și la viteză…
„Fiecare om să fie grabnic la ascultare, încet la vorbire și încet la mânie!”
Cu dragoste, Tom Károly