Az örömhír János szerint
capítulo 7
verso 1
Ezek után Jézus Galileában járt-kelt, mert nem akart Júdeában járni, mivel a zsidók őt megölni igyekeztek.
verso 2
Közel volt a zsidók ünnepe, a sátorverés.
verso 3
Testvérei azt mondták Jézusnak: „Menj innen tovább, eredj Júdeába, hogy tanítványaid lássák tetteidet, melyeket teszel.
verso 4
Mert senki sem tesz ilyesmit rejtekben, hanem a nyilvánosságra törekszik. Ha ilyen dolgokat teszel, állj ki vele a világ szeme elé.”
verso 5
Mert még testvérei sem hittek benne.
verso 6
Jézus erre ezt mondta nekik: „Az én időm még nincs itt, a ti időtök mindenkor készen áll.
verso 7
Titeket nem gyűlölhet e világ, de engemet gyűlöl, mert én ellene teszek tanúságot, hogy az, amin munkálkodik rossz.
verso 8
Ti menjetek fel az ünnepre, én még nem megyek fel erre az ünnepre, mert az én időm még nem telt be.”
verso 9
Azután, hogy ezeket megmondta nekik, Galileában időzött.
verso 10
Amint azonban testvérei felmentek az ünnepre, akkor ő is felment nem látványosan, hanem mint aki rejtőzni akar.
verso 11
A zsidók keresték őt az ünnepen, és azt kérdezték: „Hol van ő?”
verso 12
Nagy zúgás volt a tömegben miatta. Némelyek azt mondták róla, hogy „jó,” mások meg: „nem az – ellenkezőleg –, eltévelyíti a tömeget.”
verso 13
A zsidóktól való félelem miatt azonban nyíltan senki sem beszélt róla.
verso 14
Már az ünnep közepén tartottak, amikor Jézus felment a szenthelyre és tanított.
verso 15
A zsidók csodálkozva szóltak: „Mi a titka, hogy az Írásokat így ismeri, mikor nem tanulta?”
verso 16
Jézus ezt felelte: „Amit én tanítok, nem enyém, hanem azé, aki elküldött engem.
verso 17
Ha valaki akarja az ő akaratát tenni, felismeri erről a tanításról, hogy Istentől való-e, vagy magamtól beszélek.
verso 18
Aki magából beszél, a saját dicsőségét keresi. Aki annak dicsőségét keresi, aki elküldte őt, az olyan ember igaz, az olyanban hamisság nincsen.
verso 19
Úgy-e, hogy Mózes adta nektek a törvényt? Közületek mégsem teszi meg senki a törvényt. – Miért igyekeztek hát megölni engem?”
verso 20
„Ördögi Szellemed van – felelte a tömeg – Ki akar téged megölni?”
verso 21
Jézus ezt felelte nekik: „Egy munkát hajtottam végre és mindnyájan csodálkoztok rajta.
verso 22
Azért hát meg kell változtatnotok gondolkodástokat, mert ti, akiknek Mózes a körülmetélkedést adta – ugyan nem Mózestől, hanem az atyáktól való az –, szombaton is körülmetélitek az embert.
verso 23
Ha szombaton körülmetélhető az ember anélkül, hogy Mózes törvényét felbontanák, rám megharagusztok, mert szombaton egy embert egészen egészségessé tettem?
verso 24
Ne ítéljetek látszat szerint, hanem igazságos ítélettel ítéljetek!”
verso 25
„Vajon nem ő az, akit megölni akarnak? – kérdezte most néhány jeruzsálemi.
verso 26
– Nézzétek csak mily szabadon beszél, és semmit sem szólnak neki. Vajon valóban felismerték az elöljárók, hogy ő a Krisztus?
verso 27
De még nem! Erről tudjuk, hogy honnan való, ha azonban a Krisztus eljő, senki sem fogja tudni, honnan jön.”
verso 28
Jézus, aki éppen a szenthelyen tanított, ekkor felkiáltott: „Ismertek is engem, és azt is tudjátok, honnan való vagyok. Magamtól én nem jöttem, hanem van valaki, egy igaz, aki engem küldött, akit ti nem ismertek.
verso 29
Én ismerem őt, mert mellőle való vagyok és ő küldött el engem.”
verso 30
Igyekeztek elfogni őt, de senki sem vetette rá kezét, mert még nem jött el az ő órája.
verso 31
A tömegből ellenben sokan hittek benne és azt mondogatták: „Fog-e több jelt tenni a Krisztus, ha eljön, mint amennyit ő tett?”
verso 32
Meghallották a farizeusok, hogy a zúgolódó tömeg ilyeneket beszél róla, azért a főpapok és farizeusok szolgákat küldtek el, hogy letartóztassák őt.
verso 33
„Még egy kevés ideig veletek vagyok – mondta Jézus – azután elmegyek ahhoz, aki elküldött engem.
verso 34
Keresni fogtok engem, de nem fogtok megtalálni. Ahol én vagyok, ti oda nem jöhettek.”
verso 35
Eme a zsidók azt beszélték egymás közt: „Hová készül menni, hogy mi nem fogjuk őt megtalálni? Talán a hellének közé, a szétszóródottakhoz készül a helléneket tanítani?
verso 36
Mit jelent az a beszéd, amelyet mondott: Keresni fogtok, és nem fogtok megtalálni és: Oda, ahol én leszek, ti nem jöhettek?”
verso 37
Az ünnep utolsó nagy napján Jézus kiállott és felkiáltott: „Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék!
verso 38
Annak, aki hisz bennem, amint az Írás mondja, élő víznek árjai folynak majd belsejéből.”
verso 39
Ezt pedig a Szellemről mondta, akit kapniuk kellett azoknak, akik benne hittek. Nem volt ugyanis még Szellem, mert Jézus nem dicsőült meg.
verso 40
Voltak a tömegben olyanok, akik, mikor ezeket a szavakat hallották, így szóltak: „Valóban próféta ő.”
verso 41
Mások ezt mondták: „Ő a Krisztus.” Megint mások így szóltak: „Na, majd éppen Galileából jön el a Krisztus?
verso 42
Nem azt mondta az Írás: Dávid magvából, Bethlehemből, abból a faluból jön a Krisztus, ahol Dávid élt?”
verso 44
Közölök némelyek el akarták őt fogni, de senki sem vetette rá kezét.
verso 45
Ekkor visszamentek a szolgák a főpapokhoz és farizeusokhoz. – „Miért nem hoztátok őt ide?” – kérdezték tőlük.
verso 46
A szolgák ezt felelték: „Még soha ember úgy nem beszélt, mint ahogy ez az ember szól!”
verso 47
A farizeusok erre is feleltek: „Ti is el vagytok tévelyítve?
verso 48
Vajon az elöljárók vagy a farizeusok közül hitt valaki benne?
verso 49
De a tömeg, amely nem ismeri a törvényt, átkozott!”
verso 50
Közülük egy azonban, Nikodémus, aki megelőzőleg meglátogatta őt, így szólt hozzájuk:
verso 51
„Elítél-e valakit a mi törvényünk, akit ki nem hallgat előbb, és nem tudja meg, miket csinál?”
verso 52
„Vajon te is Galileából való vagy? – kérdezték tőle. – Kutass utána és lásd meg, hogy Galileából nem származott próféta!”
Libros
