Exodus
capítulo 8
verso 1
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Mondd meg Áronnak: Nyujtsd ki kezedet botoddal a folyók, folyamok és tavak fölé és hozd fel a békákat Egyiptom országára.
verso 2
És kinyujtotta Áron kezét Egyiptom vizei fölé és följöttek a békák és elborították Egyiptom országát.
verso 3
Mire az írástudók hasonlókép cselekedtek bűvészetükkel és szintén felidézték a békákat Egyiptom országára.
verso 4
Erre Fáraó hivatta Mózest és Áront és szólott hozzájuk: Könyörögjetek az Örökkévalóhoz, hogy távolítsa el a békákat rólam és népemről és akkor el fogom bocsátani a népet, hogy áldozzanak az Örökkévalónak.
verso 5
És szólt Mózes Fáraóhoz: Legyen meg ez a fennhéjázásod fölöttem! Mikorra könyörögjek számodra, szolgáidnak és népednek javára, hogy kipusztuljanak rólad és házaidról a békák és csak a folyamban maradjanak?
verso 6
És felelt Fáraó: Holnapra! És szólt Mózes: Szavaid szerint legyen, hogy megtudd, nincs senki hasonló a mi Örökkévaló Istenünkhöz!
verso 7
És el fognak távozni a békák rólad, házaidból és szolgáidtól és népedtől, csak a folyamban maradnak.
verso 8
És elment Mózes és Áron Fáraótól és fölkiáltott Mózes az Örökkévalóhoz a békák miatt, amelyeket Fáraóra hozott.
verso 9
És az Örökkévaló Mózes szava szerint cselekedett és kipusztultak a békák a házakból, az udvarokról és a rétekről.
verso 10
És összegyüjtötték őket halmokba és bűzlött az ország.
verso 11
Mikor pedig látta Fáraó, hogy megkönnyebbülés állott be, megkeményítette szívét és nem hallgatott reájuk; amint az Örökkévaló megmondotta.
verso 12
És szólott az Örökkévaló Mózeshez, mondd meg Áronnak: Nyujtsd ki botodat és sujtsd meg a föld porát és változzék férgekké egész Egyiptom országában.
verso 13
És így cselekedtek és kinyujtotta Áron karját botjával és megsujtotta a föld porát és lett féreg emberen és állaton: a föld minden porából féreg lett egész Egyiptom országában.
verso 14
És hasonlókép cselekedtek az írástudók bűvészetükkel, hogy előhozzák a férgeket, de nem bírták; azonban a féreg már rajta volt emberen és állaton.
verso 15
És szólottak az írástudók Fáraóhoz: Isten ujja ez! De Fáraó szíve megkeményedett és nem hallgatott rájuk, amint megmondta az Örökkévaló.
verso 16
És szólt az Örökkévaló Mózesnek: Kelj fel kora reggel és állj meg Fáraó előtt, amikor kijön a víz mellé és mondd meg néki: Így szól az Örökkévaló; bocsásd szabadon népemet, hogy szolgáljanak engem.
verso 17
Mert ha nem bocsátod szabadon népemet, íme, én rád szabadítom és szolgáidra és népedre és házaidra a gyülevész rovarokat és megtelnek Egyiptom házai a gyülevész rovarokkal és a föld is, amelyen élnek.
verso 18
És különválasztom azon a napon Gósen földjét, amelyen népem él, hogy ne legyen rajta gyülevész rovar és megtudod: Én vagyok az Örökkévaló e föld közepén.
verso 19
És védelmet teszek népem és néped közé és holnap teljesül e jel.
verso 20
És így cselekedett az Örökkévaló és behatolt a temérdek gyülevész rovar Fáraó házába és szolgái házába és Egyiptom egész országába és pusztult az ország a gyülevész rovar miatt.
verso 21
És hivatta Fáraó Mózest és Áront és mondta: Menjetek, áldozzatok a ti Isteneteknek az ország belsejében.
verso 22
És felelt Mózes: Nem helyes így cselekedni, mert mi Egyiptom bálványait áldozzuk az Örökkévalónak, a mi Istenünknek; íme, ha mi áldozzuk Egyiptom bálványait szemük láttára, vajjon nem fognak-e bennünket megkövezni?
verso 23
Háromnapi járóútat akarunk menni a sivatagban és áldozni fogunk Örökkévaló Istenünknek, amint meghagyja nékünk.
verso 24
És szólt Fáraó: Én elbocsátalak titeket és áldozzatok az Örökkévaló Isteneteknek a sivatagban, csak ne menjetek nagyon messzire; imádkozzatok értem!
verso 25
És szólt Mózes: Íme én eltávozom tőled és könyörögni fogok az Örökkévalóhoz, hogy elvonuljon a gyülevész rovar Fáraóról, szolgáiról és népéről holnap; csak ne űzzön játékot többé Fáraó, nem bocsátva el a népet, hogy áldozzon az Örökkévalónak.
verso 26
És eltávozott Mózes Fáraó elől és könyörgött az Örökkévalóhoz.
verso 27
És az Örökkévaló Mózes szava szerint cselekedett és eltávolította a gyülevész rovarokat Fáraóról, szolgáiról és népéről; nem maradt egy sem.
verso 28
És megkeményítette Fáraó az ő szívét ez alkalommal is és nem bocsátotta el a népet.
Libros
