Exodus
capítulo 32
verso 1
És látta a nép, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről és összecsoportosult a nép Áron körül és szólottak neki: Kelj fel, készíts nekünk Istent, aki járjon előttünk, mert ez a férfiú, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából – nem tudjuk, mi történt vele.
verso 2
És szólott hozzájuk Áron: Szedjétek le az aranyfüggőket, amelyek feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülében vannak és hozzátok elébem.
verso 3
És lerakta az egész nép az aranyfüggőket, melyek fülükben voltak és elvitték Áron elé.
verso 4
És átvette kezükből és kiformálta vésővel az öntőmintát és alkotott belőle öntött borjúbálványt; és ők mondták: ez a te istened Izráel, aki felhozott Egyiptom országából.
verso 5
Midőn Áron ezt látta, oltárt épített előtte és kihirdette Áron és szólott: holnap ünnep lesz az Örökkévalónak.
verso 6
Erre másnap korán felkeltek és égőáldozatokat mutattak be és hoztak békeáldozatokat és leült a nép enni és inni, azután felkeltek mulatozni.
verso 7
És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Menj, indulj lefelé, mert romlásnak indult a te néped, melyet fölhoztál Egyiptom országából.
verso 8
Hamar letértek arról az útról, melyet megparancsoltam nekik, alkottak maguknak öntött borjúbálványt és leborultak előtte és áldoztak neki és szóltak: ez a te istened, Izráel, aki felhozott Egyiptom országából.
verso 9
És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Láttam ezt a népet, hogy íme, keménynyakú nép ez.
verso 10
Most tehát hagyj magamra, hogy föllobbanjon haragom ellenük és megsemmisítsem őket, téged pedig hadd tegyelek nagy nemzetté.
verso 11
És esdekelt Mózes az Örökkévaló az ő Istene színe előtt és szólott: Miért lobbanna fel haragod néped ellen, amelyet felhoztál Egyiptom országából nagy erővel és hatalmas karral?
verso 12
Miért mondják az egyiptomiak, szólván: vesztökre hozta ki őket, hogy elveszítse őket a hegyek között és kiirtsa őket a föld színéről? – Térj vissza fellobbanó haragodból és vedd meggondolóra a népednek szánt balvégzetet.
verso 13
Emlékezzél Ábrahám, Izsák és Jákób szolgáidra, hogy megesküdtél nékik tenmagadra és kijelentetted nékik: Megszaporítom a ti ivadékaitokat, mint az égbolt csillagait és ezt az egész országot, amelyről szólottam, ivadékaitoknak fogom adni és bírni fogják örökre.
verso 14
És elállott az Örökkévaló a balvégzettől, amelyet népére hozni szándékozott.
verso 15
És megfordult és lement Mózes a hegyről és a bizonyság két táblája kezében volt, írott táblák mindkét oldalon, innen is, túlnan is teleírva.
verso 16
És a táblák Isten műve voltak és az írás Isten írása volt, bevésve a táblákba.
verso 17
És meghallotta Józsua a nép hangját, amint riadozott és szólott Mózeshez: Háború hangja van a táborban.
verso 18
És ő felelt: Nem győzelemkiáltás hangja és nem vereségnek hangja az, – karéneknek hangját hallom én.
verso 19
És történt, midőn közeledett a táborhoz, megpillantotta a borjúbálványt és a körtáncokat és föllobbant Mózes haragja és eldobta kezéből a táblákat és összetörte őket a hegy alján.
verso 20
És megragadta a borjúbálványt, amelyet alkottak és elégette a tűzben és megőrölte, míg finom porrá nem mállott, azután a víz színére szórta és megitatta vele Izráel fiait.
verso 21
És szólott Mózes Áronhoz: Mit vétett neked ez a nép, hogy ilyen óriási bűnt hoztál reá?
verso 22
És szólott Áron: Ne gerjedjen fel Uram haragja; te ismered a népet, hogy rosszra hajlik.
verso 23
Mert szólottak nekem: Alkoss nékünk Istent, hogy járjon előttünk, mivel ez a férfi, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából, – nem tudjuk mi történt vele?
verso 24
És én szólottam hozzájuk: Akinek van aranya, vessétek le magatokról! és ideadták nekem és én tűzbe vetettem és előjött ez a borjú.
verso 25
És midőn látta Mózes a népet, hogy fékeveszett, mert fékeveszetté tette őket Áron, gyalázatra ellenségeik előtt,
verso 26
felállott Mózes a tábor kapujába és szólott: Aki az Örökkévaló mellett van, jöjjön ide hozzám! És összegyűltek körülötte Lévinek fiai mind.
verso 27
És szólott hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izráel Istene: Csatolja mindenki kardját oldalára, járjatok keresztül-kasul a táborban kaputól kapuig és ölje meg mindenki testvérét is és barátját vagy rokonát.
verso 28
És Lévi fiai Mózes szava szerint cselekedtek és elesett a népből aznap mintegy háromezer ember.
verso 29
És szólott Mózes: szenteljétek ma kezeteket az Örökkévalónak, bizony mindenki akár a fián, akár a tesvérén; azért, hogy a mai napon áldás szálljon rátok.
verso 30
És történt másnap, szólott Mózes a néphez: Ti fölötte nagy vétket követtetek el és én most felmegyek az Örökkévaló elé, talán engesztelést szerezhetek vétketekért.
verso 31
És visszatért Mózes az Örökkévaló elé és szólott: Ó, könyörülj, nagy vétket követett el ez a nép, midőn aranyból istent alkotott magának.
verso 32
És most, ha megbocsátod bűnüket!… ha pedig nem, törölj ki engem a te könyvedből, amelyet írtál.
verso 33
És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Aki vétett ellenem, azt törlöm ki könyvemből.
verso 34
Most pedig menj, vezesd a népet arra a helyre, amelyet mondottam neked; íme, angyalom fog járni előtted és amely napon majd számot kérek, számonveszem akkor rajtok bűnüket.
verso 35
És az Örökkévaló sújtotta a népet, mivelhogy ők voltak alkotói a borjúnak, melyet Áron készített.
Libros
