Mózes második könyve
capítulo 29
A papság felszentelése
verso 1
És ez az, amit tegyél velük, hogy megszenteld őket, hogy papjaimmá legyenek: Vegyél egy fiatal tulkot és két ép kost;
verso 2
meg kovásztalan kenyeret és kovásztalan kalácsokat, megkeverve olajjal és kovásztalan lepényeket, megkenve olajjal; búzalángból készítsd azokat.
verso 3
Tedd azokat egy kosárba és mutasd be azokat a kosárban, meg a tulkot és a két kost.
verso 4
Áront és fiait pedig hagyd közeledni a gyülekezés sátorának bejáratához és mosd meg őket vízben.
verso 5
Vedd a ruhákat és öltöztesd fel Áront a köntösbe, az éfód köpenyébe, az éfódba és a melldíszbe, és övezd őt körül az éfód szorítójával.
verso 6
Tedd a süveget a fejére és tedd a szentség koronáját a süvegre.
verso 7
És vedd a kenetolajat és önts a fejére, hogy felkend őt.
verso 8
Fiait is hagyd közeledni és öltöztesd fel őket köntösökbe;
verso 9
és övezd át őket övvel, Áront és fiait, és tegyél fel nekik magas süvegeket, hogy legyen nekik a papság örök törvényül; és töltsd meg Áron kezét és fiai kezét.
verso 10
Azután vidd oda a tulkot a gyülekezés sátora elé és tegyék Áron meg fiai kezeiket a tulok fejére.
verso 11
És vágd le a tulkot az Örökkévaló színe előtt, a gyülekezés sátorának bejáratánál.
verso 12
Vegyél a tulok véréből és tedd az oltár szarvaira ujjaddal, a többi vért öntsd az oltár aljára.
verso 13
És vedd az egész zsiradékot, mely befedi a belet és a hártyát, mely a májon van, meg a két vesét és a zsiradékot, mely rajtuk van, és füstölögtesd el az oltáron.
verso 14
A tulok húsát pedig, bőrét és ganaját égesd el tűzben a táboron kívül; vétekáldozat az.
verso 15
Az egyik kost pedig vedd és tegyék Áron meg fiai kezeiket a kos fejére.
verso 16
És vágd le a kost, vedd vérét és hintsd az oltárra köröskörül.
verso 17
A kost pedig darabold fel az ő darabjaira, mosd meg belét és lábszárait, és tedd darabjaira meg fejére.
verso 18
Füstölögtesd el az egész kost az oltáron, égőáldozat az az Örökkévalónak; kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak.
verso 19
Azután vedd a második kost és tegyék Áron, meg fiai kezeiket a kos fejére.
verso 20
Vágd le a kost és vegyél véréből, tedd Áron fülének porcogójára és fiai fülének porcogójára, a jobbikra, meg jobb kezük hüvelykujjára és jobb lábuk hüvelykujjára, és hintsd a vért az oltárra köröskörül.
verso 21
És vegyél a vérből, mely az oltáron van, meg a kenetolajból és fecskendezz Áronra és ruháira, fiaira és fiainak ruháira vele együtt, hogy szent legyen ő és ruhái, fiai és fiainak ruhái vele együtt.
verso 22
Vedd a kosból a zsiradékot és a farkot, meg a zsiradékot, mely befedi a belet, meg a máj hártyáját, a két vesét és a zsiradékot, mely rajtuk van és a jobb lapockát, mert a felavatás kosa az;
verso 23
meg egy kerek kenyeret, egy olajos kalácsot és egy lepényt, a kovásztalannak kosarából, mely az Örökkévaló színe előtt van.
verso 24
És tedd mindezt Áron tenyereire; meg fiainak tenyereire; és lengesd azokat lengetéssel az Örökkévaló színe előtt.
verso 25
Azután vedd el azokat kezükből és füstölögtesd el az oltáron az égőáldozaton felül; kellemes illatul az Örökkévaló színe előtt, tűzáldozat az az Örökkévalónak.
verso 26
És vedd a szegyet a felavatási kosból, mely Ároné és lengesd azt lengetéssel az Örökkévaló színe előtt; és legyen az a te részed.
verso 27
Szenteld meg a lengetett szegyet és az ajándéklapockát, melyet lengettek és melyet leemeltek a felavatási kosból, abból, mely Ároné és abból, mely fiaié.
verso 28
És legyen Áronnak meg fiainak örök törvényül Izrael fiai részéről, mert ajándék az és ajándék legyen Izrael fiaitól, békeáldozataikból, az ő ajándékuk az Örökkévalónak.
verso 29
És a szent ruhák, melyek Ároné, fiaié legyenek ő utána, hogy felkenessenek azokban és hogy megtöltsék azokban az ő kezüket.
verso 30
Hét napon át öltse fel, aki pap lesz helyette fiai közül, aki bemegy a gyülekezés sátorába, hogy szolgálatot végezzen a szentélyben.
verso 31
A felavatási kost pedig vedd és főzd meg a húsát szent helyen.
verso 32
És egyék meg Áron és fiai a kos húsát, meg a kenyeret, mely a kosárban van a gyülekezés sátorának bejáratánál.
verso 33
És egyék meg azokat, amelyekkel engesztelést szereztek értük, hogy megtöltsék kezüket, hogy megszenteljék azokat; de idegen ne egye, mert szent az.
verso 34
Ha pedig marad a felavatási kos húsából és a kenyérből reggelig, akkor égesd el a maradékot tűzben, ne egyék meg, mert szent az.
verso 35
És tegyél Áronnal meg fiaival így, egészen úgy, amint parancsoltam neked; hét napon át töltsd meg kezüket.
verso 36
És egy vétekáldozati tulkot készíts minden napra az engesztelőn felül, hogy megtisztítsd az oltárt, midőn engesztelést végzel rajta; és kend fel azt, hogy megszenteljed.
verso 37
Hét napon át végezz engesztelést az oltáron és szenteld meg azt, hogy legyen az oltár szentek szentje; mindenki, aki az oltárhoz ér, szent legyen.
A mindennapi áldozatok
verso 38
És ez az, amit az oltáron bemutass: egyéves juhot, kettőt naponta, állandóan.
verso 39
Az egyik juhot mutasd be reggel és a második juhot mutasd be estefelé.
verso 40
És egy tized lánglisztet, megkeverve egy negyed hin tört olajjal és italáldozatul egy negyed hin bort, az egyik juh számára.
verso 41
A második juhot pedig mutasd be estefelé; a reggeli ételáldozat és annak italáldozata szerint készíts számára, kellemes illatul, tűzáldozat az Örökkévalónak.
verso 42
Állandó égőáldozat nemzedékeiteken át a gyülekezés sátorának bejáratánál, az Örökkévaló színe előtt, ahol én találkozom veletek, hogy beszéljek veled ott.
A szentély szent rendeltetése
verso 43
És találkozom ott Izrael fiaival és megszenteltetik dicsőségem által.
verso 44
És megszentelem a gyülekezés sátorát és az oltárt; Áront és fiait megszentelem, hogy papjaimmá legyenek.
verso 45
És lakni fogok, Izrael közepette és leszek az ő Istenük,
verso 46
és megtudják, hogy én vagyok az Örökkévaló, az ő Istenük, aki kivezettem őket Egyiptom országából, hogy lakózzam közepettük: Én az Örökkévaló, az ő Istenük.
Libros
