Mózes második könyve
capítulo 22
verso 1
Ha a betörésen rajta érik a tolvajt és úgy megverik, hogy meghal, nincs miatta vérbűn;
verso 2
ha rásütött a nap, vérbűn van miatta. Fizessen (a tolvaj), ha pedig nincs neki, adassék el az ő lopásáért.
verso 3
Ha megtalálják kezében a lopott dolgot, akár ökröt, akár szamarat vagy juhot élve, kétszerannyit fizessen.
Legeltetés vagy tűz által okozott kár
verso 4
Ha lelegeltet valaki mezőt vagy szőlőt, rábocsátja ugyanis marháját és legelteti másnak a mezején: mezejének legjavából és szőlőjének legjavából fizessen.
verso 5
Ha tűz támad és ér töviseket és fölemészt asztagot, vagy lábán álló gabonát, vagy mezőt, fizesse meg az, aki a tüzet gyújtotta.
Az őrizetbe adott dolgok törvényei
verso 6
Ha ad valaki felebarátjának pénzt vagy edényeket megőrzés végett és ellopták annak a férfiúnak a házából: ha megtalálják a tolvajt, fizessen kétszerannyit;
verso 7
de ha nem találják meg a tolvajt, lépjen oda a ház ura a bíróhoz, hogy nem nyújtotta ki kezét felebarátja jószága után.
verso 8
Minden vétség ügyében, akár ökör, akár szamár, akár juh, akár ruha, akár elveszett dolog, amelyre azt mondja (a károsult), hogy ez az, a bíró elé jöjjön mindkettőjük ügye; akit elmarasztalnak a bírák, az fizessen kétszerannyit az ő felebarátjának.
verso 9
Ha ad valaki felebarátjának szamarat, vagy ökröt, vagy juhot, vagy bármi barmot megőrzés végett és ez elhullott, vagy megsérült, vagy elfogatott és senki sem látta,
verso 10
Az Örökkévalóra tett eskü legyen kettőjük között, hogy nem nyújtotta ki kezét felebarátja jószága után; és ezt fogadja el annak gazdája és ő ne fizessen.
verso 11
De ha ellopják tőle, fizesse meg gazdájának.
verso 12
Ha széttépetett, hozza el azt tanú gyanánt; a széttépettet ne fizesse meg.
verso 13
Ha pedig kölcsönkér valaki felebarátjától (barmot) és ez megsérül vagy elhull, gazdája pedig nincs vele, fizesse meg.
verso 14
Ha gazdája vele van, ne fizesse meg; ha bérelt volt, bérébe megy.
Erkölcsi vétkek
Csábítás
verso 15
Ha valaki elcsábít hajadont, ki nincs eljegyezve és vele marad, jegybérrel vegye el magának feleségül;
verso 16
ha vonakodik az atyja, hogy neki adja, akkor mérjen le ezüstöt a hajadonok jegybére szerint.
Varázslás
Szodomitizmus
verso 18
Mindenki, ki barommal hál, ölessék meg.
Poleitizmus
verso 19
Aki isteneknek áldoz, pusztíttassék el; kivéve az Örökkévalónak egyedül.
A gyengék elnyomása
verso 20
Az idegent el ne nyomd és ne szorongasd őt, mert idegenek voltatok ti Egyiptom országában.
verso 21
Egy özvegyet és árvát se sanyargassatok.
verso 22
Mert ha sanyargatod őt, hogyha kiált majd hozzám, meg fogom hallgatni jajkiáltását;
verso 23
és fölgerjed haragom és megöllek benneteket karddal és a ti feleségeitek lesznek özvegyek és gyermekeitek árvák.
Kölcsönök és zálogok
verso 24
Ha pénzt kölcsönzöl népemnek, a szegénynek melletted, ne légy irányában, mint a hitelező; ne vessetek rá kamatot.
verso 25
Ha zálogba veszed felebarátod ruháját, a naplemente előtt add vissza neki;
verso 26
mert az az egyedüli takarója, az ruhája testének, miben háljon? És lesz, ha kiált hozzám, meghallgatom, mert könyörületes vagyok én.
A bíró és az uralkodó iránti tisztelet
verso 27
Bírákat ne átkozz és fejedelmet néped között ne szidalmazz.
Áldozat az első termésből
verso 28
Gabonád és folyadékod adományát ne késleltesd; fiaid elsőszülöttét add nekem.
verso 29
Így tegyél ökröddel, juhoddal; hét napig maradjon az anyjánál, nyolcadik nap add nekem.
Tiltott étel
verso 30
Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt.
Libros
