Exodus
10. fejezet
1. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Menj be Fáraóhoz, mivel én megkeményítettem az ő szívét és szolgáinak szívét, hogy végbevigyem ezeket a jeleimet közöttük,
2. vers
és hogy elbeszélhesd fiad és unokád füle hallatára mindazt, amit míveltem Egyiptomban és az én csodajeleimet, amelyeket végeztem közöttük, hogy ezáltal megismerjétek: Én vagyok az Örökkévaló!
3. vers
És bement Mózes és Áron Fáraóhoz és szólottak előtte: Így szól az Örökkévaló, a héberek Istene: meddig vonakodol még alázatot tanúsítani előttem? – Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem!
4. vers
Mert ha vonakodol elbocsátani népemet, íme én holnap sáskát hozok határodra,
5. vers
és elborítja az ország színét, hogy nem lehet látni a földet és felfalja a termés megmentett maradványát, ami még megmaradt számotokra a jégeső után és elpusztítja mind a fát, ami nektek terem a mezőkről.
6. vers
És megtelnek velük házaid és szolgáid házai és egész Egyiptom házai, amilyent nem láttak apáitok és apáitok apái, amióta a földön vannak, mind e mai napig. – És megfordult és kiment Fáraó elől.
7. vers
És szóltak Fáraó szolgái hozzája: Meddig lesz ez az ember kelepce ellenünk? Bocsásd el azokat az embereket, hadd szolgálják az Örökkévalót, az ő Istenüket; még mindig nem tudod, hogy elveszett Egyiptom?
8. vers
És visszahozták Mózest és Áront Fáraóhoz és ő szólt hozzájuk: Menjetek, szolgáljátok az Örökkévalót, a ti Isteneteket: de kik legyenek azok, akik elmennek?
9. vers
És szólott Mózes: Ifjainkkal és véneinkkel megyünk, fiainkkal és leányainkkal, juhainkkal és szarvasmarháinkkal megyünk, mert az Örökkévaló ünnepét kell megülnünk.
10. vers
És szólt hozzájuk Fáraó: Úgy legyen az Örökkévaló veletek, ahogy én elbocsátalak benneteket és gyermekeiteket; mert lássátok, gonosz szándék van előttetek.
11. vers
Nem úgy; menjetek csak ti, férfiak és szolgáljátok az Örökkévalót, mert hiszen ez a szándékotok! És kiűzték őket Fáraó színe elől.
12. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Nyujtsd ki kezedet Egyiptom országa fölé a sáskákért, hogy eljöjjenek Egyiptom országára és elpusztítsák a föld minden füvét, mindazt, amit meghagyott a jégverés.
13. vers
És kinyujtotta Mózes botját Egyiptom országa fölé és az Örökkévaló indított keleti szelet az országba egész nap és egész éjjel; és midőn reggel lett, a keleti szél elhozta a sáskát.
14. vers
És fölemelkedett a sáskahad Egyiptom egész országa fölé és leereszkedett Egyiptom egész határán, súlyos volt nagyon, azelőtt nem volt hasonló sáskajárás és utána sem lesz hozzá fogható.
15. vers
És elborította az egész föld színét és elsötétedett az ország és fölemésztette a föld minden füvét és a fák minden gyümölcsét, amit meghagyott a jég és nem maradt semmi zöld a fákon és a mező füvén Egyiptom egész országában.
16. vers
Erre Fáraó sietve visszahivatta Mózest és Áront és szólt: Vétkeztem az Örökkévaló, a ti Istenetek ellen és ti ellenetek.
17. vers
És most bocsásd meg bűnömet, kérlek, csak ez egyszer és könyörögjetek az Örökkévalóhoz, a ti Istenetekhez, hogy vegye le rólam csak ezt a halált.
18. vers
És Mózes eltávozott Fáraó elől és könyörgött az Örökkévalóhoz.
19. vers
És az Örökkévaló igen erős nyugati szelet fordított, amely elvitte a sáskákat és leverte őket a Sástengerbe; nem maradt egyetlen sáska sem Egyiptom egész határában.
20. vers
És megkeményítette az Örökkévaló Fáraó szívét és nem bocsátotta el Izráel fiait.
21. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Nyujtsd ki karodat az ég felé és legyen sötétség Egyiptom országa fölött és a sötétség legyen tapintható.
22. vers
És kinyujtotta Mózes karját az ég felé és lett sűrű sötétség Egyiptom egész országában három napon át.
23. vers
Nem látta az ember az ő testvérét és nem mozdulhattak el helyükből három napon át, de Izráel minden gyermekének világosság volt otthonában.
24. vers
És hivatta Fáraó Mózest és szólt: Menjetek, szolgáljátok az Örökkévalót, csak juhotok és szarvasmarhátok maradjon vissza, gyermekeitek is menjenek veletek.
25. vers
És szólt Mózes: Sőt még te is fogsz kezünkbe adni vágóáldozatokat és égőáldozatokat, hogy bemutassuk az Örökkévalónak, a mi Istenünknek.
26. vers
És a mi jószágunk is velünk fog jönni, nem fog visszamaradni egy csülök sem, mert ezekből vesszük, amivel szolgáljuk az Örökkévalót, a mi Istenünket és mi nem tudjuk, mivel kell szolgálnunk az Örökkévalót, míg oda nem érünk.
27. vers
És megkeményítette az Örökkévaló Fáraó szívét és nem akarta elbocsátani őket.
28. vers
És szólt hozzája Fáraó: Távozz tőlem; őrizkedj, ne merészeld többé színemet látni, mert amely napon látod színemet, meghalsz!
29. vers
És szólt Mózes: Jól beszéltél, nem akarom többé látni arcodat.
Könyvek
