Mózes harmadik könyve

21. fejezet


Fejezetek:


Rendelkezés a papokról és a szentélyről
Az egyszerű pap


1. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez: Szólj a papokhoz, Áron fiaihoz és mondd nekik: Holttesttel ne tisztátalanítsa meg magát népe között.


2. vers

Hanem csak vérrokonával, aki közelálló hozzá, anyjával, atyjával, fiával, leányával és fivérével,


3. vers

és hajadon nővérével, aki közelálló hozzá és aki nem volt férfié, azzal megtisztátalaníthatja magát.


4. vers

Ne tisztátalanítsa meg magát a nép ura, hogy megszentségtelenítse magát.


5. vers

Ne csináljanak kopaszságot fejükön és szakálluk szélét ne nyírják le, és testükön ne csináljanak bevágást.


6. vers

Szentek legyenek Istenüknek és meg ne szentségtelenítsék Istenük nevét, mert az Örökkévaló tűzáldozatait, Istenük kenyerét áldozzák ők, azért szentek legyenek.


7. vers

Parázna nőt vagy meggyalázottat el ne vegyenek, és nőt, aki elvált férjétől, ne vegyenek el; mert szent (a pap) az ő Istenének.


8. vers

Szenteld meg őt, mert Istened kenyerét áldozza ő; szent legyen nálad, mert szent vagyok én, az Örökkévaló, aki megszentel benneteket.


9. vers

Papi férfiúnak a leánya, ha paráznaságra vetemedik, atyját szentségteleníti meg, tűzben égettessék el.


A főpap számára rendelt további korlátozások


10. vers

És az a pap, aki nagyobb testvéreinél, akinek fejére öntötték a kenetolajat és fölavatták, hogy felöltse a ruhákat, haját ne hagyja vadul nőni és ruháit meg ne szaggassa.


11. vers

Semmiféle holttesthez ne menjen, atyjával és anyjával se tisztátalanítsa meg magát.


12. vers

A szentélyből ki ne menjen, hogy meg ne szentségtelenítse Istenének szentélyét, mert Isten kenetolajának koronája van rajta; én vagyok az. Örökkévaló.


13. vers

Ő csak hajadon nőt vegyen el;


14. vers

özvegyet, elváltat és meggyalázottat, paráznát, ezeket el ne vegye, hanem hajadont az ő népéből vegyen nőül,


15. vers

hogy meg ne szentségtelenítse magzatát népe között, mert én vagyok az Örökkévaló, a ki őt megszenteli.


A papon előforduló testi hibákról


16. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:


17. vers

Szólj Áronhoz, mondván: Bárki magzatodból nemzedékeiken át, akin hiba lesz, ne közeledjék, hogy áldozza Istenének kenyerét.


18. vers

Mert mindaz, akin hiba van, ne közeledjék; az, aki vak vagy sánta vagy nyomott orrú vagy hosszú tagú;


19. vers

vagy az, kinek törött lába vagy törött keze van;


20. vers

vagy púpos vagy törpe, vagy; fehér folt van a szemében, vagy akin rüh vagy var van, vagy aki megszakadt.


21. vers

Senki, akin hiba van Áronnak, a papnak magzata közül ne lépjen oda, hogy áldozza az Örökkévaló tűzáldozatait; hiba van rajta, ne lépjen oda Istenének kenyerével, hogy áldozza.


22. vers

Istenének kenyerét a szentek szentjéből és a szentségekből eheti,


23. vers

csak a kárpit elé ne menjen és az oltárhoz ne lépjen, mert hiba van rajta; meg ne szentségtelenítse szentélyeimet, mert én vagyok az Örökkévaló, aki megszenteli, őket.


24. vers

Így szólt Mózes Áronhoz és fiaihoz, meg Izrael minden fiaihoz.

Fejezetek:


Könyvek