Mózes harmadik könyve

24. fejezet


Fejezetek:


A menóra


1. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:


2. vers

Parancsold meg Izrael fiainak, hogy hozzanak neked tiszta, törött faolajat a világításra, hogy felgyújtsatok örökmécset.


3. vers

A bizonyságon levő kárpiton kívül, a gyülekezés sátorában rendezze el azt Áron estétől reggelig az Örökkévaló színe előtt, állandóan; örök törvény ez nemzedékeiteken át.


4. vers

A tiszta lámpán rendezze el a mécseket, az Örökkévaló színe előtt állandóan.


A színkenyerek


5. vers

És végy lánglisztet, süss abból tizenkét kalácsot; két tized legyen egy kalács.


6. vers

És rakd azokat két rendbe, hatot egy rendbe, a tiszta asztalra, az Örökkévaló színe előtt.


7. vers

Azután tégy a rendre tiszta tömjént és az legyen a kenyérnek illatrészül, tűzáldozat az Örökkévalónak.


8. vers

Minden szombat napján rendezze azt az Örökkévaló színe előtt, állandóan, Izrael fiai részéről örök szövetség ez.


9. vers

Legyen pedig Ároné és fiaié, hogy egyék azt szent helyen, mert szentek szentje az Örökkévaló tűzáldozataiból, örök törvényes részül.


Az Istenkáromlás büntetése


10. vers

Ekkor kiment egy izraelita nő fia, de ő egyiptomi férfiúnak fia volt Izrael fiai között, és civakodtak a táborban az izraelita nő fia és egy izraelita férfi.


11. vers

És kiejtette az izraelita nő fia a Nevet és „káromolta; és elvitték őt -Mózeshez; – anyjának neve pedig Selómisz, Divri leánya, Dán törzséből –


12. vers

és őrizet alá helyezték, hogy döntsön számukra az Örökkévaló igéje szerint.


13. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:


14. vers

Vezesd ki a káromlót a táboron kívülre és tegyék rá mindazok, akik hallották, kezüket a fejére, és kövezze meg őt az egész község.


15. vers

Izrael fiaihoz pedig szólj, mondván: Bárki, aki káromolja Istenét, az viselje az ő vétkét;


16. vers

aki pedig kiejti az Örökkévaló nevét, ölessék meg, kövezze meg őt az egész község; úgy az idegen, mint a bennszülött, ha kiejti a Nevet, ölessék meg.


17. vers

És ha valaki agyonüt bármely emberi lényt, ölessék meg.


18. vers

És aki agyonüt állati lényt, fizesse azt meg, lelket lélekért.


19. vers

És ha valaki sérülést ejt embertársán, amint ő tett, úgy tegyenek vele.


20. vers

Törést törésért, szemet szemért, fogat fogért; amint sérülést ejt az emberen, úgy ejtessék rajta.


21. vers

Aki agyonüt barmot, fizesse meg; és aki agyonüt embert, ölessék meg.


22. vers

Egy törvény legyen számotokra, az idegen olyan legyen, mint a bennszülött, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.


23. vers

És szólt Mózes Izrael fiaihoz és kivezették a káromlót a táboron kívülre és megkövezték őt kővel; Izrael fiai pedig cselekedtek, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.

Fejezetek:


Könyvek