Mózes negyedik könyve

31. fejezet


Fejezetek:


Háború a midjániták ellen


1. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:


2. vers

Állj bosszút Izrael fiaiért a midjánitákon, azután el fogsz takaríttatni népedhez.


3. vers

És Mózes szólt a néphez, mondván: Fegyverezzetek fel közületek férfiakat a had számára, hogy legyenek Midján ellen, hogy bosszút álljanak az Örökkévalóért Midjánon.


4. vers

Ezret egy törzsből, ezret egy törzsből, Izrael minden törzseiből, küldjetek a hadba.


A bűntető hadjárat


5. vers

És átszolgáltattak Izrael ezrei közül ezret törzsenként; tizenkét ezret fölfegyverkezve a had számára.


6. vers

És elküldte őket Mózes, ezret törzsenként a hadba, őket és Pinchoszt, Eleázár, a papnak fiát a hadba, és a szent edények, meg a riadásra való trombiták a kezében voltak.


7. vers

És hadba mentek Midján ellen, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek, és megöltek minden férfiszemélyt.


8. vers

Midján királyait is megölték, az ő megöltjeiken kívül: Evit, Rekemet, Cúrt és Revát, Midján őt királyát; és Bileámot, Beór fiát megölték karddal.


9. vers

És foglyul ejtették Izrael fiai Midján asszonyait, meg gyermekeiket; minden barmukat pedig és minden nyájukat és minden vagyonukat zsákmányul ejtették.


10. vers

Minden városaikat lakhelyeik szerint és minden váraikat elégettek tűzzel.


11. vers

És elvitték mind a zsákmányt és mind a prédát emberből és baromból.


12. vers

Elvitték Mózeshez és Eleázárhoz, a paphoz, meg Izrael fiai egész községéhez, a foglyokat, a prédát és a zsákmányt a táborba Móáb síkságaira, melyek a Jordán mellett vannak, Jerichónál.


13. vers

És kimentek Mózes, Eleázár, a pap és a község minden fejedelmei eléjük a táboron kívülre.


14. vers

És haragudott Mózes a hadsereg vezéreire, az ezrek tisztjeire, a százak tisztjeire, akik megjöttek a hadjáratból,


15. vers

és mondta nekik Mózes: Életben hagytatok minden nőszemélyt?


16. vers

Íme, ők voltak (okai) Izrael fiainál Bileám szavára, hogy hűtlenséget kövessenek el az Örökkévaló ellen a Peór dolgában, és csapás volt az Örökkévaló községében.


17. vers

Azért most öljetek meg minden férfiszemélyt a gyermekek között és minden nőt, aki férfit megismert, öljetek meg.


18. vers

És minden gyermeket a nők között, aki nem ismert férfit, hagyjatok életben magatoknak.


A harcosok megtisztulása


19. vers

Ti pedig táborozzatok a táboron kívül hét napig; mindaz, aki megöl valakit és mindaz, aki megérint megöltet, tisztítsátok meg magatoknak a harmadik napon és a hetedik napon, ti és foglyaitok.


20. vers

És minden ruhát, minden bőredényt és minden kecskeszőrből készítettet, meg minden faedényt tisztítsatok meg magatoknak.


21. vers

És mondta Eleázár, a pap a hadsereg férfiaknak, akik elmentek a háborúba: Ez a tannak törvénye, melyet parancsolt az Örökkévaló Mózesnek:


22. vers

Bizony aranyat, ezüstöt, rezet, vasat, ónt és ólmot,


23. vers

minden tárgyat, mely tűzbe jöhet, vigyetek át a tűzön és tiszta lesz, csakhogy tisztító vízzel tisztíttassék meg; mindazt pedig, ami tűzbe nem jöhet, vigyétek át a vízen.


24. vers

És mossátok meg ruháitokat a hetedik napon és tiszták lesztek; azután bejöhettek a táborba.


A zsákmány elosztása


25. vers

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:


26. vers

Vedd fel az elfogott prédának összegét, emberből és állatból; te meg Eleázár, a pap és a község atyai házainak fejei;


27. vers

és felezd el a prédát a harcosok között, kik kivonultak a hadba és az egész község között;


28. vers

és vegyél adó gyanánt az Örökkévalónak a harcosoktól, akik kivonultak a hadba, egy személyt ötszázból: az emberből, a marhából, a szamarakból és juhokból;


29. vers

fele részükből vegyétek, és add Eleázárnak a papnak az Örökkévaló ajándéka gyanánt.


30. vers

Izrael fiainak fele részéből pedig vegyél egyet, kifogva ötvenből, az emberből, a marhából, a szamarakból és add azt a levitáknak, kik őrzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét.


31. vers

És cselekedett Mózes, meg Eleázár, a pap, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.


32. vers

És volt a préda a zsákmányon felül, melyet a had népe ejtett: juh: hatszázhetvenötezer;


33. vers

marha: hetvenkétezer;


34. vers

szamár: hatvanegyezer;


35. vers

emberi lélek nőkből, akik nem ismertek férfit, mind a lélek harminchétezer.


36. vers

Volt pedig a fele, azok része, akik a hadba vonultak, a juhok száma: háromszázharminchétezer és ötszáz.


37. vers

És volt az adó az Örökkévalónak a juhokból: hatszázhetvenöt.


38. vers

A marha pedig volt harminchatezer, és adójuk az Örökkévalónak: hetvenkettő.


39. vers

A szamarak pedig: harmincezer és ötszáz; és adójuk az Örökkévalónak: hatvanegy.


40. vers

Emberi lélek: tizenhatezer, és adójuk az Örökkévalónak: harminckét lélek.


41. vers

És átadta Mózes az Örökkévaló ajándékának adóját Eleázárnak, a papnak, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.


42. vers

És Izrael fiainak fele részéből, melyet elvett Mózes a férfiaktól, kik a hadban voltak-


43. vers

volt pedig a községnek fele része a juhokból; háromszázharminchétezer és ötszáz;


44. vers

marha: harminchatezer;


45. vers

a szamarak pedig harmincezer és ötszáz;


46. vers

emberi lélek: tizenhatezer.


47. vers

És elvette Mózes Izrael fiainak a fele részéből, amit kifogtak, egyet ötvenből, emberből és baromból, és átadta azokat a levitáknak, kik őrzik az Örökkévaló hajlékának őrizetét, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek.


48. vers

Ekkor odaléptek Mózeshez a sereg ezreinek vezérei, az ezrek tisztjei és a százak tisztjei,


49. vers

és mondták Mózesnek: Szolgáid fölvették a harcosok összegét, kik kezünk alatt voltak és nem hiányzik közülük senki sem;


50. vers

azért elhoztuk az Örökkévaló áldozatát, ki-ki amit talált: arany edényt, lábkötőt, karperecet, gyűrűt, fülbevalót és karikát, hogy engesztelést szerezzünk lelkeinkért az Örökkévaló színe előtt.


51. vers

És elvette Mózes, meg Eleázár, a pap az aranyat tőlük, mindenféle műtárgyat.


52. vers

Volt pedig az ajándék minden aranya melyet fölajánlottak az Örökkévalónak: tizenhatezerhétszáz és ötven sékel, az ezrek tisztjeitől és a százak tisztjeitől.


53. vers

A sereg férfiai pedig, zsákmányolt ki-ki a maga számára.


54. vers

És elvette Mózes meg Eleázár, a pap az aranyat az ezrek és százak tisztjeitől és bevitték azt a gyülekezés sátorába, emlékül Izrael fiainak az Örökkévaló színe előtt.

Fejezetek:


Könyvek