Mózes negyedik könyve
9. fejezet
A „második peszách”
1. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez Szináj pusztájában, a második évben, miután kivonultak Egyiptom országából, az első hónapban, mondván:
2. vers
Készítsék el Izrael fiai a peszách áldozatot a maga idejében.
3. vers
A tizennegyedik napon e hónapban, estefelé készítsétek el azt a maga idejében, minden rendeletei szerint készítsétek el azt
4. vers
És szólt Mózes Izrael fiaihoz, hogy készítsék el a peszácháldozatot.
5. vers
És elkészítették a peszácháldozatot az első hónapban, tizennegyedik napján a hónapnak, estefelé, Szináj pusztájában; mind aszerint, amint parancsolta az Örökkévaló Mózesnek, úgy cselekedtek Izrael fiai.
6. vers
De voltak férfiak, kik tisztátalanok voltak emberi holttest által és nem készíthették el a peszácháldozatot azon a napon; azért odaléptek Mózes elé és Áron elé azon a napon,
7. vers
és mondták neki azok a férfiak: Mi tisztátalanok vagyunk emberi holttest által, miért vonassék meg tőlünk, hogy bemutassuk az Örökkévaló áldozatát a maga idejében, Izrael fiai között?
8. vers
És mondta nekik Mózes: Álljatok itt, hadd halljam, mit parancsol az Örökkévaló felőletek.
9. vers
És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván:
10. vers
Szólj Izrael fiaihoz, mondván: Bárki, ha tisztátalan lesz holttest által, vagy messze úton lesz, nálatok vagy nemzedékeiteknél, és készítene peszácháldozatot az Örökkévalónak,
11. vers
a második hónapban, a tizennegyedik napon, estefelé készítsék el azt; kovásztalan kenyérrel és keserű füvekkel egyék azt meg;
12. vers
ne hagyjanak belőle reggelig és csontot ne törjenek össze benne, a peszacháldozat minden törvénye szerint készítsék el azt.
13. vers
A férfiú pedig, aki tiszta és úton nem volt és elmulasztja elkészíteni a peszácháldozatot, irtassék ki az a személy az ő népe közül; mert az Örökkévaló áldozatát nem mutatta be a maga idejében, vétkét viselje az a férfiú.
14. vers
Ha pedig tartózkodik nálad idegen és készít peszácháldozatot az Örökkévalónak, amilyen a peszácháldozat törvénye és rendelete, aszerint készítse el; egy törvény legyen számotokra, meg az idegen és az ország szülötte számára.
A tüzes felhő a frigysátoron
15. vers
Amely napon fölállították a hajlékot, befedte a felhő a bizonyság sátrának hajlékát; este pedig volt a hajlékon tűzlátvány reggelig.
16. vers
Így volt mindig, a felhő befedi és tűzlátvány éjjel.
17. vers
És aszerint, amint felszállt a felhő a sátorról, akkor azután elvonultak Izrael fiai; és azon a helyen, ahol maradt a felhő, ott táboroztak Izrael fiai.
18. vers
Az Örökkévaló parancsára vonultak Izrael fiai és az Örökkévaló parancsára táboroztak; mindaz idő alatt, amíg maradt a felhő a hajlékon, táboroztak.
19. vers
Midőn pedig időzött a felhő a hajlékon, hosszú ideig megőrizték Izrael fiai az Örökkévaló őrizetét és nem vonultak el.
20. vers
És megtörtént, hogy a felhő néhány napig volt a hajlékon, az Örökkévaló parancsa szerint táboroztak és az Örökkévaló parancsa szerint vonultak.
21. vers
És megtörtént, hogy a felhő estétől reggelig volt ott, mikor reggel felszállt a felhő, akkor elvonultak; vagy egy nap és egy éjjel, mikor felszállt a felhő, akkor elvonultak;
22. vers
vagy két napig, vagy egy hónapig, vagy egy évig, mikor időzött a felhő a hajlékon, hogy maradjon felette, táboroztak Izrael fiai és nem vonultak, mikor pedig felszállt, elvonultak.
23. vers
Az Örökkévaló parancsa szerint táboroztak és az Örökkévaló parancsa szerint vonultak; az Örökkévaló őrizetét megőrizték, az Örökkévaló parancsára Mózes által.
Könyvek
