A Zsoltárok könyve

137. zsoltár


Fejezetek:


A babiloni foglyok panasza


1. vers

Amikor Babilon folyói mellett laktunk, sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.

→ Jer 39,9


2. vers

A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat.


3. vers

Mert akik elhurcoltak minket, énekszót követeltek tőlünk, és akik sanyargattak, öröméneket: Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!


4. vers

Hogyan énekelhetnénk éneket az Úrról idegen földön?


5. vers

Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon meg a jobb kezem!

→ Jer 51,50


6. vers

Nyelvem ragadjon az ínyemhez, ha nem emlékezem rád, ha nem Jeruzsálemet tartom legfőbb örömömnek!


7. vers

Emlékezz, Uram, az edómiakra, akik ezt mondták Jeruzsálem napján: Romboljátok le, romboljátok le, egészen az alapjáig!

→ Ézs 34,5; Abd 1,11; Ez 35


8. vers

Babilon pusztulásra méltó népe! Boldog lesz, aki megfizet neked azért, amit velünk elkövettél.


9. vers

Boldog lesz, aki megragadja és a sziklához csapja csecsemőidet!

→ Ézs 13,16

Fejezetek:


Könyvek