A Zsoltárok könyve
21. zsoltár
Hálaadás a királyért
1. vers
A karmesternek: Dávid zsoltára.
2. vers
Uram, a te erődnek örül a király. Mennyire ujjong, hogy megsegítetted!
3. vers
Megadtad neki szíve kívánságát, ajka óhajtását nem tagadtad meg. (Szela.)
→
Zsolt 37,4
4. vers
Hiszen gazdag áldással fordulsz feléje, fejére színarany koronát teszel.
5. vers
Életet kért tőled, és megadtad neki, hosszú életet, örökké tartót.
→
Zsolt 61,7
6. vers
Nagy a dicsősége, mert megsegítetted, fenséget és méltóságot adtál neki.
7. vers
Bizony, áldottá teszed örökre, megvidámítod őt, örülhet előtted.
8. vers
Bízik a király az Úrban, szereti a Felséges, ezért nem tántorodik meg.
9. vers
Kezed utoléri minden ellenségedet, jobbod utoléri gyűlölőidet.
10. vers
Olyanokká teszed őket, mint a tüzes kemence, ha megjelensz, Uram. Haragod elnyeli őket, és tűz emészti meg.
11. vers
Magzataikat kipusztítod a földről, utódaikat az emberek közül.
12. vers
Ha rosszat forralnak ellened, és cselt szőnek, nem mennek semmire,
→
Ézs 8,10
13. vers
mert megfutamítod őket, célba veszed íjaddal.
14. vers
Mutasd meg hatalmadat, Uram! Mi pedig énekelünk, zsoltárt zengünk hatalmas tetteidről!
Könyvek
