A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

Chapters:

… 15 16 17 18 19 …   ⇤ ← 17 → ⇥

verse #1

Izráel fiainak választott gyülekezete útra kelt a Szin pusztájából s Jahve szava szerint ment állomásról álllomásra s Refidimnél ütöttek tábort; de nem volt víz, hogy a nép igyék.

verse #2

A nép aztán perelt Mózessel. – Adjatok nekünk vizet, hadd igyunk! – mondották. Mózes azt felelte: Mit pereltek velem?! Mért kísértitek Jahvét?!

verse #3

Mikor a nép ott vízre szomjazott és Mózes ellen zúgolódott, és azt mondták: Miért hoztál fel bennünket Egyiptomból? Hogy szomjúsággal ölj meg minket, fiainkat és barmainkat?

verse #4

Mózes Jahvéhoz kiáltott: Mit tegyek ezzel a néppel?! Kis hijja, hogy megköveznek!

verse #5

Jahve ezt válaszolta Mózesnek: Vonulj el a nép szeme előtt, vigy magaddal Izráel vénei közül egyeseket, fogd kezedbe a botot, amellyel a folyamot megütötted és menj

verse #6

Hóreb sziklájához – Én ott fogok előtted állani – és üsd meg a sziklát! A sziklából víz fog kijönni, hogy a nép igyék. Izráel véneinek szeme láttára Mózes úgy cselekedett.

verse #7

A helyet Mózes Kísértés és Perlekedés névvel nevezte el (Massza és Meriba) Izráel fiainak perlekedése miatt s amiatt, hogy megkísérteték Jahvét, mikor azt mondták: Vajjon közöttünk van-e Jahve vagy nincs?!

verse #8

Refidimnél előjött Amálek és harcba kezdett Izráellel.

verse #9

Mózes megszólította Józsuét: Válassz ki nekünk férfiakat, aztán vonulj ki holnap, harcolj meg Amálekkel! Én majd kiállok a dombtetőre és az Isten botja kezemben lesz.

verse #10

Józsué úgy tett, ahogy Mózes mondta neki: harcba ereszkedett Amálekkel. Mózes, Áron és Hur fölmentek a dombtetőre.

verse #11

Úgy lett, hogy amikor Mózes fölemelte kezét, erősebb volt Izráel; de mihelyt nyugtatta kezét, erősebb vol Amálek.

verse #12

Mikor aztán Mózes keze megnehezült, hoztak egy követ és alája helyezték; rá ült arra, s Áron és Hur megfogták kezét, egyik innen, másik onnan; így a keze szilárd lett, ameddig le nem szállt a nap.

verse #13

Így Józsué karddal fölébe kerekedett Amáleknek és népének.

verse #14

Jahve aztán így szólt Mózeshez: Írj könyvet, hogy ez emlékezetben maradjon és helyezd azt Józsué szeme elé, mert biztos, hogy az ég alól kiirtom Amálek emlékezetét.

verse #15

Mózes pedig oltárt épített s azt ily névvel nevezte el: Jahve az én zászlóm!

verse #16

Aztán így szólt: Jahve zászlóján a kezem! Nemzedékről nemzedékre vívom Jahve harcát Amálek ellen.

Chapters:

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40