A Kivonulás könyve (Mózes második könyve)

chapter 4


Chapters:


verse #1

Mózes azonban megszólalt és ezt mondta: De ha nem hisznek nekem s nem hallgatnak szavamra; ha azt mondják: Nem lett neked Jahve láthatóvá?


verse #2

Jahve ezt mondta neki: Mi az, ami a kezedben van? – Bot! – felelte.


verse #3

– Dobd a földre! – mondta Jahve. Mózes földre dobta és az kígyóvá lett. Mózes elfutott előle.


verse #4

Jahve azonban így szólt Mózeshez: Nyújtsd ki kezedet és fogd meg farkánál fogva! Az a markában bottá lett.


verse #5

– Ezért majd el fogják hinni, hogy atyáid Istene, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene láthatóvá lett neked.


verse #6

Majd újra szól hozzá Jahve: Dugd kezedet a kebledbe! s Mózes keblébe dugta a kezét. Amikor kihúzta, olyan poklos lett az, mint a hó.


verse #7

– Dugd kezedet ismét a kebledbe! – szólt Jahve. Mikor Mózes újra a keblébe dugta a kezét s kihúzta kebléből, ismét olyan lett, az, mind a húsa máshol.


verse #8

– Úgy lesz majd – szólt Jahve – hogy ha nem hisznek neked és nem hallgatnak rád az első jelre, hinni fognak erre az utóbbira!


verse #9

És ha nem fognak hinni erre a két jelre s nem hallgatnak szavadra, végy a folyam vízéből, öntsd azt a szárazra s a víz, amelyet a folyamból vettél, vérré lesz a szárazon.


verse #10

– Kérlek, Uram – mondta Mózes Jahvénak – nem vagyok én a szó embere; nem voltam ezelőtt sem és azóta sem, mióta beszélsz szolgáddal, mert nehezen nyílik a szájam és nehezen forog a nyelvem.


verse #11

– Ki adta a szájat az embernek? – kérdezte tőle Jahve – Ki teszi az embert némává vagy süketté, látóvá vagy vakká? Vajjon nem Én-e, Jahve?!


verse #12

Most hát eredj el! Én majd szájaddal leszek és megtanítalak arra, amit mondanod kell.


verse #13

– Kérlek, Uram – szólt Mózes – küldd azt, akit küldhetsz!


verse #14

Erre fölgyulladt Jahve haragja Mózes ellen és így szólt: Nincs itt a testvéred, Áron, a lévita?! Tudom, hogy milyen ékesen szóló. Ő is éppen útban van, hogy véled találkozzék s amikor meglát téged, szívből fog örülni.


verse #15

Beszélj hát vele és tedd a szavakat szájába; Én meg a te szájaddal és az ő szájával leszek s megtanítalak titeket arra, amit tennetek kell.


verse #16

Ő helyetted fog beszélni a néphez; ő lesz a te szájad, te meg neki istenévé leszesz.


verse #17

Vedd kezedbe ezt a botot, mellyel a jeleket fogod tenni!


verse #18

Mózes elment s visszatért ipához, Jetróhoz (Jeter). El kell mennem; vissza kell térnem testvéreimhez, akik Egyiptomban vannak. Látnom kell, hogy vajjon élnek-e még. – Eredj békességgel! – monda Jetró Mózesnek.


verse #19

Jahve meg így szólt Mózeshez Midiánban: Menj, térj vissza Egyiptomba, mert meghaltak mindazok a férfiak, akik lelkedre törtek.


verse #20

Mózes aztán fogta feleségét és fiait, szamárra ültette őket és visszatért Egyiptom földére. Kezébe fogta Mózes az Isten botját is.


verse #21

Mialatt Mózes visszatérőben volt Egyiptomba, Jahve így szólott hozzá: Láss utána, hogy a faraó előtt tedd meg mindazokat a csodákat, amelyeket kezedbe adtam. Én azonban megerősítem a faraó szívét, úgyhogy nem fogja elbocsátani a népet.


verse #22

Mond a faraónak: Így szól Jahve: Izráel az Én elsőszülött fiam!


verse #23

Azt mondom neked: bocsásd el fiaimat, hadd szolgáljon nekem! Ha pedig vonakodni fogsz őt elbocsátani, Én megölöm a te elsőszülött fiadat!


verse #24

Történt az úton egy fogadóban, hogy Jahve rája támadt s már-már megölte őt. (Igyekezett megölni őt; rajta volt, hogy megölje őt.)


verse #25

Ekkor Cippóra megfogott egy kőkést és levágta fiának előbőrét; aztán megütötte vele Mózes lábát és azt mondta: Hiszen vér-vőlegényem vagy te!


verse #26

Ekkor megerőtlenülve elhagyta őt. Akkor mondta Cippóra a körülmetélésre vonatkoztatva: Vérvőlegény!


verse #27

Jahve megszólította Áront: Eredj a pusztába Mózes elé! Áron elment s mikor az Isten hegyén találkozott vele, megcsókolta.


verse #28

Mózes elbeszélte Áronnak Jahve minden szavát, melyekkel elküldötte őt és mind a jeleket, amelyeket megparancsolt neki.


verse #29

Mózes és Áron aztán elmentek és összegyűjtötték Izráel fiainak összes véneit.


verse #30

Áron aztán elmondotta mindazokat a dolgokat, amelyeket Jahve Mózesnek mondott és a nép szeme láttára megtette a jeleket.


verse #31

A nép hitt. Amikor pedig meghallották, hogy Jahve meglátogatta Izráel fiait és hogy meglátta nyomorúságukat, meghajoltak és a földre borultak.

Chapters:


Books