Sámuel második könyve

Chapters:

6 7 22

verse #1

És elmondotta Dávid az Örökkévaló előtt e dalnak szavait azon a napon, midőn megmentette őt az Örökkévaló ellenségeinek kezéből és Sáúl kezéből.

verse #2

És szólott: Az Örökkévaló az én szirtem és váram és megmentőm!

verse #3

Istenem, sziklaváram, akiben menedéket találok, pajzsom, üdvöm erőssége, fellegváram, menedékem, segítőm, aki erőszaktól megment engem!

verse #4

A Dicsőségest hívom, az Örökkévalót és megmenekülök ellenségeimtől!

verse #5

Mert körülvettek engem a halál hullámai, rémítettek a vésznek árjai.

verse #6

Az alvilág kötelékei körülfogtak, elém siettek a halálnak tőrei;

verse #7

midőn veszélyben voltam, hívtam az Örökkévalót és Istenemhez kiáltottam és Ő meghallgatta hangomat szent lakából és esdeklésem eljutott Hozzá.

verse #8

És ekkor megrendült, ingadozott a föld, az égnek alapzatai rengtek és ingadoztak, mert föltámadt haragja,

verse #9

indulatában füst szállt föl és pusztító tűz, lángoló üszkök lobogtak belőle

verse #10

és lehajtotta az égboltozatot és leszállt és felhőtábor gomolygott lába alatt

verse #11

és száguldott Kérúbon és repült és megjelent viharszárnyakon

verse #12

és sátorként helyezte maga körül a sötétséget, vizek zúdulását, az égboltozat fellegeit.

verse #13

Megjelenésének fényétől tüzes zsarátnokok égtek

verse #14

és dörgés hangján szólt az égből az Örökkévaló és a Legfölsőbb Lény hallatja hangját

verse #15

és nyilakat küld és szétszórja elleneit, villámot és elűzi őket.

verse #16

És föltárultak a tenger mélységének medrei, láthatókká lesznek a világnak alapkövei az Örökkévalónak indulatától, az Ő lehelletének fuvalmától.

verse #17

A magasból küldi segítségét, fölemel engem, kiemel a rengeteg vizekből,

verse #18

megment hatalmas ellenségeimtől, gyűlölőimtől, akik erősebbek nálam;

verse #19

elém törnek szerencsétlenségem napján, de az Örökkévaló támaszom lett

verse #20

és szabad térre vezérelt engem, kiszabadított, mert kedvét lelte bennem.

verse #21

Aztán igaz voltom szerint bánt velem az Örökkévaló, kezem tisztasága szerint részesített jutalomban.

verse #22

Mert őriztem az Örökkévalónak útjait és nem tértem el gonoszságra az én Istenemtől,

verse #23

mert minden rendelete előttem van és törvényeitől nem fordulok el

verse #24

és teljesen az Övé voltam és őrizkedtem bűntől;

verse #25

azért az Örökkévaló igaz voltom szerint adott jutalmat nékem, tisztaságom szerint, mely szeme előtt volt.

verse #26

A kegyessel kegyesen bánsz, a gáncstalan hőssel gáncstalanul,

verse #27

a tisztával tisztán bánsz és a fondorral ziláltan!

verse #28

De a szegény népet megsegíted és a fennhéjazókra leirányítod szemedet.

verse #29

Bizony Te vagy az én szövétnekem, Örökkévaló; az Örökkévaló deríti föl a sötétséget körülöttem.

verse #30

Bizony Tevéled rohanok támadásra hadsereg ellen, Istenemmel intézek rohamot várfalakra.

verse #31

Az Isten útja tökéletes, az Örökkévaló igéje színtiszta, pajzsa Ő az összes Benne bízóknak.

verse #32

Hát hol van Isten az Örökkévalón kívül, hol van oltalomnak szirtje a mi Istenünkön kívül?

verse #33

Isten az én erős váram és a Tökéletes teszi szabaddá utamat.

verse #34

Olyanná teszi lábamat, mint az őzünöké és bérceimen szilárdan enged állni,

verse #35

kezemet megtanítja hadviselésre és ércíjon biztossá teszi karjaimat.

verse #36

Azontúl nekem adtad üdvöd pajzsát és kegyességed naggyá tesz engem.

verse #37

Alattam lépteimet téressé teszed és nem ingadoznak lábaim:

verse #38

üldözöm ellenségeimet és megsemmisítem őket, nem térek vissza, míg el nem pusztultak;

verse #39

pusztítom, zúzom őket, nem kelnek föl, elesnek lábaim előtt,

verse #40

mert te öveztél erővel a harcra, Te görnyeszted le ellenségeimet előttem.

verse #41

És nyakszirttel fordítod felém ellenségeimet, gyűlölőimet, hogy megsemmisítsem őket.

verse #42

Visszanéznek, de nincs segítőjük, az Örökkévaló felé intenek, de nem felel nekik.

verse #43

Fölmorzsolom őket, mint a föld porát, mint az utcák sarát taposom, tiprom a földre őket.

verse #44

Te megszabadítottál engem népem viszálykodásaitól, őriztél engem, hogy nemzetek feje legyek; nép, amelyet nem is ismertem, szolgál nekem,

verse #45

idegenek fiai hízelkednek nekem, fülhallomásra engedelmeskednek nekem,

verse #46

idegenek fiai ellankadnak, remegve jönnek váraikból.

verse #47

Él az Örökkévaló, áldott az én szirtem, és legyen magasztalva az én Istenem, az én üdvöm kősziklája.

verse #48

Az Isten, aki elégtételt szerez nekem és leszállít népeket hatalmam alá,

verse #49

engem kiszabadít ellenségeim közül, az ellenem támadók fölé emelsz és az erőszak emberétől megmentesz;

verse #50

azért hálát adok Néked Örökkévaló a nemzetek előtt és nevednek hálaéneket zengek.

verse #51

Segítség őrtornya Ő kiszemelt királya számára; szeretetet gyakorol fölkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké.

Chapters:

6 7 22