Exodus

chapter 32


Chapters:


verse #1

És látta a nép, hogy Mózes késlekedik lejönni a hegyről és összecsoportosult a nép Áron körül és szólottak neki: Kelj fel, készíts nekünk Istent, aki járjon előttünk, mert ez a férfiú, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából – nem tudjuk, mi történt vele.


verse #2

És szólott hozzájuk Áron: Szedjétek le az aranyfüggőket, amelyek feleségeitek, fiaitok és leányaitok fülében vannak és hozzátok elébem.


verse #3

És lerakta az egész nép az aranyfüggőket, melyek fülükben voltak és elvitték Áron elé.


verse #4

És átvette kezükből és kiformálta vésővel az öntőmintát és alkotott belőle öntött borjúbálványt; és ők mondták: ez a te istened Izráel, aki felhozott Egyiptom országából.


verse #5

Midőn Áron ezt látta, oltárt épített előtte és kihirdette Áron és szólott: holnap ünnep lesz az Örökkévalónak.


verse #6

Erre másnap korán felkeltek és égőáldozatokat mutattak be és hoztak békeáldozatokat és leült a nép enni és inni, azután felkeltek mulatozni.


verse #7

És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Menj, indulj lefelé, mert romlásnak indult a te néped, melyet fölhoztál Egyiptom országából.


verse #8

Hamar letértek arról az útról, melyet megparancsoltam nekik, alkottak maguknak öntött borjúbálványt és leborultak előtte és áldoztak neki és szóltak: ez a te istened, Izráel, aki felhozott Egyiptom országából.


verse #9

És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Láttam ezt a népet, hogy íme, keménynyakú nép ez.


verse #10

Most tehát hagyj magamra, hogy föllobbanjon haragom ellenük és megsemmisítsem őket, téged pedig hadd tegyelek nagy nemzetté.


verse #11

És esdekelt Mózes az Örökkévaló az ő Istene színe előtt és szólott: Miért lobbanna fel haragod néped ellen, amelyet felhoztál Egyiptom országából nagy erővel és hatalmas karral?


verse #12

Miért mondják az egyiptomiak, szólván: vesztökre hozta ki őket, hogy elveszítse őket a hegyek között és kiirtsa őket a föld színéről? – Térj vissza fellobbanó haragodból és vedd meggondolóra a népednek szánt balvégzetet.


verse #13

Emlékezzél Ábrahám, Izsák és Jákób szolgáidra, hogy megesküdtél nékik tenmagadra és kijelentetted nékik: Megszaporítom a ti ivadékaitokat, mint az égbolt csillagait és ezt az egész országot, amelyről szólottam, ivadékaitoknak fogom adni és bírni fogják örökre.


verse #14

És elállott az Örökkévaló a balvégzettől, amelyet népére hozni szándékozott.


verse #15

És megfordult és lement Mózes a hegyről és a bizonyság két táblája kezében volt, írott táblák mindkét oldalon, innen is, túlnan is teleírva.


verse #16

És a táblák Isten műve voltak és az írás Isten írása volt, bevésve a táblákba.


verse #17

És meghallotta Józsua a nép hangját, amint riadozott és szólott Mózeshez: Háború hangja van a táborban.


verse #18

És ő felelt: Nem győzelemkiáltás hangja és nem vereségnek hangja az, – karéneknek hangját hallom én.


verse #19

És történt, midőn közeledett a táborhoz, megpillantotta a borjúbálványt és a körtáncokat és föllobbant Mózes haragja és eldobta kezéből a táblákat és összetörte őket a hegy alján.


verse #20

És megragadta a borjúbálványt, amelyet alkottak és elégette a tűzben és megőrölte, míg finom porrá nem mállott, azután a víz színére szórta és megitatta vele Izráel fiait.


verse #21

És szólott Mózes Áronhoz: Mit vétett neked ez a nép, hogy ilyen óriási bűnt hoztál reá?


verse #22

És szólott Áron: Ne gerjedjen fel Uram haragja; te ismered a népet, hogy rosszra hajlik.


verse #23

Mert szólottak nekem: Alkoss nékünk Istent, hogy járjon előttünk, mivel ez a férfi, Mózes, aki felhozott bennünket Egyiptom országából, – nem tudjuk mi történt vele?


verse #24

És én szólottam hozzájuk: Akinek van aranya, vessétek le magatokról! és ideadták nekem és én tűzbe vetettem és előjött ez a borjú.


verse #25

És midőn látta Mózes a népet, hogy fékeveszett, mert fékeveszetté tette őket Áron, gyalázatra ellenségeik előtt,


verse #26

felállott Mózes a tábor kapujába és szólott: Aki az Örökkévaló mellett van, jöjjön ide hozzám! És összegyűltek körülötte Lévinek fiai mind.


verse #27

És szólott hozzájuk: Így szól az Örökkévaló, Izráel Istene: Csatolja mindenki kardját oldalára, járjatok keresztül-kasul a táborban kaputól kapuig és ölje meg mindenki testvérét is és barátját vagy rokonát.


verse #28

És Lévi fiai Mózes szava szerint cselekedtek és elesett a népből aznap mintegy háromezer ember.


verse #29

És szólott Mózes: szenteljétek ma kezeteket az Örökkévalónak, bizony mindenki akár a fián, akár a tesvérén; azért, hogy a mai napon áldás szálljon rátok.


verse #30

És történt másnap, szólott Mózes a néphez: Ti fölötte nagy vétket követtetek el és én most felmegyek az Örökkévaló elé, talán engesztelést szerezhetek vétketekért.


verse #31

És visszatért Mózes az Örökkévaló elé és szólott: Ó, könyörülj, nagy vétket követett el ez a nép, midőn aranyból istent alkotott magának.


verse #32

És most, ha megbocsátod bűnüket!… ha pedig nem, törölj ki engem a te könyvedből, amelyet írtál.


verse #33

És szólott az Örökkévaló Mózeshez: Aki vétett ellenem, azt törlöm ki könyvemből.


verse #34

Most pedig menj, vezesd a népet arra a helyre, amelyet mondottam neked; íme, angyalom fog járni előtted és amely napon majd számot kérek, számonveszem akkor rajtok bűnüket.


verse #35

És az Örökkévaló sújtotta a népet, mivelhogy ők voltak alkotói a borjúnak, melyet Áron készített.

Chapters:


Books